Román állampolgár – távmunkában Romániából

Kérdés:

Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?

Részlet a válaszából: […] ...távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja,c) a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgy­évben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát (ez minden bizonnyal megvalósul, hiszen teljes egészében a munkavállaló otthonában lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Bérszámítás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Állattartó telepen éjszakai munkás – éjjeliőrként készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott – munkaideje munkanapokon este 18 órától reggel 06 óráig tart. Besorolási alapbére a garantált bérminimum, azaz 1495 Ft/óra. Hogyan számoljuk ki a munkabérét, illetve pótlékjait? A készenléti jellegű munkát át kell számítani általános 8 órásra, vagy 12 órával kell számolni? Azaz az 1 napra eső bére 12×1495 = 20930 Ft, és este 10-től az éjszakai pótlék 15% 8 órára: 1794 Ft, összesen 22 724 Ft. Vagy 8×1495 = 11 960 Ft és 15% éjszakai pótlék: 8/12×8 éjszakai óra, azaz 5,3×0,15×1495 Ft = 1189 Ft, összesen 13 149 Ft.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló alapbére tipikusan órabérben vagy havi­bérben kerül meghatározásra, a törvény is a két típus közötti átszámítási szabályokat definiálja. Az órabéres munkavállaló – egyenlőtlen munkaidő-beosztás hiányában – a legdolgozott órái alapján kapja meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Pótlékalap rövidebb teljes munkaidőben

Kérdés: Egyik telephelyünkön egészségre ártalmas munkakörben dolgoznak munkavállalóink, ezért rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk őket, heti 38 órában. A pótlékok alapjának számításánál a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha heti 40 óra helyett csak heti 38 órát dolgoznak, akkor ezzel kell arányosítanunk az osztószámot? Teljes foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. Itt azonban nem a hónapban irányadó, általános munkarend szerinti munkanapok száma alapján számítjuk ki a havibérből az órabért. Ehelyett a bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Osztott napi munkaidő

Kérdés: Az osztott munkaidőt a kollektív szerződésben lehet-e szabályozni, vagy csak a munkavállalóval kötött megállapodással? Melyek az osztott munkaidő szabályai az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...osztott napi munkaidő lényege, hogy a munkanapon teljesítendő munkaidőt nem egyhuzamban teljesíti a munkavállaló. Az Mt. 100. §-a alapján a munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Három műszakos munkarend és a munkaszüneti nap

Kérdés: A három műszakos munkarendben (06-14, 14-22, 22-06 óra) foglalkoztatott, adott heti beosztása szerint éjszakai műszakban dolgozó munkavállalónak a munkabérén és a műszakpótlékán túl jár-e további díjazás arra az időtartamra (00 órától 06 óráig), amely számára már a hét utolsó munkanapját követő munkaszüneti nap? Ilyenkor tehát az éjszakai műszakos munkaidő vége (00 órától 06 óráig) "belecsúszik" egy munkaszüneti napba (pl. március 15.).
Részlet a válaszából: […]  A törvény szerint pihenőnap a naptári nap nulla órátólhuszonnégy óráig tartó időszak, vagy három és négy műszakos munkarendben,továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörbenfoglalkoztatott munkavállaló esetében – munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Munkaközi szünet ledolgozása

Kérdés: Cégünk termelővállalat, ahol négyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak. Az idei évben bevezetik, hogy a munkaközi szünetet (20 perceket) le kell dolgozni a két, illetve három műszakosoknak is, havonta egy szombaton. Az egy műszakosoknak 20 perccel később ér véget a munkaidő (ez idáig is így volt). Két és három műszakos munkavállalóktól havonta egy szombatot, azaz egy pihenőnapot elvesz a munkáltató a többi munkavállalóval szemben, vagy arra az egy napra szabadságot kell kivenni (ilyenkor tehát szabadságot veszít a dolgozó). A munkavállalók maradnának 20 perccel tovább mindennap, azonban a folyamatosan termelő gépsor esetében ez nem lehetséges, hiszen egyszerre csak egy ember tud munkát végezni. Ha napi 8 óra a munkaidő, és a munkáltató 7 óra 40 percre osztja be a dolgozót, akkor szabályos megoldás-e, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz? Ilyen esetben belefér-e a munkaidőkeretbe még egy plusznap (szombat) ledolgoztatása, vagy ez a nap túlmunkavégzésnek fog minősülni? 2012-ben 252 napot, 2016 munkaórát kell dolgoznunk ténylegesen.
Részlet a válaszából: […] ...napra beosztott munka­idő nem haladhatja meg a 20 perces munkaköziszünetek miatt kiesett időtartamot. Például, ha az adott hónapban 20 munkanapvan, úgy 20x20 perc, tehát 400 perc, azaz 6 óra 40 perc munkavégzés rendelhetőel szombaton. Ha a munkáltató több munkaidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Munkaidőmérték – változó is kiköthető?

Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...okokból távol töltött időszakokat [Mt. 118/A. § (5) bekezdés]. AzMt. alapján a munkavállalót megillető rendes szabadság is munkanapokban kerülmeghatározásra (Mt. 131-132. §). Ennek megfelelően a rendes szabadság kiadása(illetve igénybevétele) során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.