Ügyelet, készenlét elrendelése munkanapokra

Kérdés:

Intézményünk az Mt. hatálya alá tartozik, és rendeltetése folytán hétvégén is nyitva vagyunk. A munkavállalók (5/2 munkarend) időnként hétvégi "szakmai felügyelet"-ben dolgoznak. Az adott hét hétfőjén és az azt követő hétfőn így pihenőnapjuk van. Ha a munkarendbe beleírjuk, hogy a szakmai felügyeletet (ügyeletet) ellátó munkavállaló kötelező pihenőnapja a tárgyhét hétfő és a következő hét hétfő, valamint a szombat–vasárnapért 50% ügyeleti pótlékot számfejtünk csak, akkor az Mt. szerint helyesen járunk-e el? A belső szabályzatok felülírják/felülírhatják az Mt.-t?

Részlet a válaszából: […] ...elrendelése [Mt. 97. § (3) bek.]. Mivel a tárgyhét hétfő és a következő hét hétfő minősül pihenőnapnak, ezért egybefüggően 6 munkanap van beosztva, vagyis mind a szombati, mind a vasárnapi nap munkanapnak minősül, azaz a munkavállalók munkaidő-beosztásuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Diszpécserek munkaideje

Kérdés: A munkáltató vezetése a telephelyünkön működő folyamatos diszpécseri szolgálatot át akarja alakítani, ami a diszpécserek munkaidő-beosztását és bérezését is érinti. Ezentúl a 24 órás diszpécseri szolgálat jönne létre, amely úgy oszlana meg, hogy 10 órát ténylegesen a telephelyen, és a többi 14 órát az otthonában, készenlétben töltené a munkavállaló. A következő nap szabadnap lenne. Munkajogilag kivitelezhető-e a 24/24 órás munkaidő? Ebben az esetben milyen bérpótlékokkal kell számolni, és a diszpécser munkaidejét hogyan lehet meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...pihenőidőre rendelhető el készenlét [Mt. 112. § (1) bek.]; heti pihenőidő terhére pedig legfeljebb havonta 4-szer (a többinek a két munkanap közötti napi pihenőidőre kell esnie) [Mt. 112. § (2) bek.]. A napi munkaidő készenléti jellegű munkakörben 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot kell beszámítani (Mt. 151. §). A fel nem sorolt bérpótlékokat – így az akár munkanapra, akár pihenőnapra eső rendkívüli munkaidő pótlékát – az Mt. szerint nem kell beszámítani a távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Szabadságkiadás – nem lehetséges a tárgyévet megelőzően

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló részére több munkanap szabadság került kiadásra, mint amennyire a tárgyévben (2015) jogosult lenne, akkor köthető-e vele olyan megállapodás, hogy az így kivett többletszabadságot a tárgyévet követő év (2016) szabadságának a terhére számolja el a munkáltató, és azt csökkenti le?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján a szabadság naptári évre jár [Mt. 115. § (1) bek.]. Az éves szabadság kiadása a munkáltató feladata, a munkavállaló szabadságnapjait pedig a munkáltatónak kell nyilvántartania [Mt. 122. § (1) bek., 134. § (1) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Szabadságra járó távolléti díj számítása

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalót a szabadság időtartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díj havibér esetére vonatkozó kiszámítási szabályait pedig az új Mt. 149. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A munkáltatónál alkalmazott bérprogram alkalmazza az új Mt. 136. §-a (2) bekezdésének a) pontját. A bérelszámolás szerint az alkalmazotti havidíjas munka­vállaló, aki munkavégzése során sem műszakpótlékkal, sem éjszaki bérpótlékkal, sem ügyelettel, sem készenléttel nem rendelkezik, nem mindegy, hogy melyik hónapban adták ki részére a szabadságot, mert a matematika szabályai szerint előfordulhat, hogy kevesebb jövedelemben részesül, mintha egész hónapban dolgozna. Az új Mt. előírásai szerint "rossz hónapban" történő szabadságkivételnél a munkavállaló személyi alapbére csökkenhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...veendő 174 órás osztószámnál azonban az aktuális hónapban beosztható munkaidő mértéke több, illetve kevesebb is lehet. Például egy 23 munkanapos hónapra – 8 órás napi munkaidővel számolva – 184 beosztható óra esik, ám a törvényi osztószám ennél alacsonyabb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Távolléti díj számítása több műszakos tevékenységben

Kérdés: 2013. január 1-je után szabadság idejére milyen díjazás illeti meg a munkavállalókat abban az esetben, ha több műszakos munkarendben vannak foglalkoztatva? Távolléti díj számításánál az elmúlt hat hónap bérpótlékai is részei a távolléti díjnak, illetve délutános munkarend esetén a távolléti díjat még műszakpótlékolni is kell? Esetleg a munkáltató döntése, hogy a távolléti díj számításánál veszi figyelembe az elmúlt hat hónap műszakpótlékait, vagy az alap távolléti díjat műszakpótlékolja? Nem több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a sima aktuális havi alapbér az irányadó a szabadság díjazásánál, vagy itt is távolléti díjat kell számítani (ami az elmúlt hathavi bér függvényében kevesebb is lehet, mint az aktuális alapbér)?
Részlet a válaszából: […] ...20, és nincs releváns teljesítménybér, akkor az adott hónapban kifizetésre kerülő bér számítási módja – ha a munkavállaló minden munkanapra 8 órára volt beosztva – az alábbi:– a távollét időpontjában érvényes alapbér arányos része [Mt. 136. § (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...§).Így változik a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás éves időkorlátja: naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Bérpótlékok az új Mt. szerint

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...jár [Mt. 141. § (1) bek.]. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Bérpótlék elszámolása szabadság idejére

Kérdés: Az új Mt. alapján milyen díjazás jár a munkavállaló szabadságára? Ha jól tudom, a távolléti díj mellett ki kell fizetni a bérpótlékot is, ha az a munkavállalónak járna, de a bérpótlékot már a távolléti díj számítása során is figyelembe kellett venni. Ez azt jelenti, hogy kétszeresen számolom el a pótlékot a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges munkavégzés esetén bérpótlékra is jogosult lett volna. Atörvény alapján a szabadságot a munka­idő-beosztás szerinti munkanapokra kellkiadni [Mt. 124. § (1) bek.], vagy – munkaidő-beosztás hiányában – aszabadságot az általános munkarend és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.