11 talált cikk az időtartam , táppénz , szabadság , munkaidő , munkáltató , munkanap kifejezésre

Kérdés:

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén, annak időtartamára. Az Mt. 146. §-a szerint a munkavállalót ilyen esetben távolléti díj nem illeti meg. Tud-e élni a betegszabadság, illetve a táppénz lehetőségével az a munkavállaló, akivel összefüggésben a foglalkozás-egészségügyi szerv azt állapította meg, hogy a munkakör betöltésére egészségi állapota miatt nem alkalmas? Oszthat be ilyen munkavállaló részére a munkáltató a munkaidő-beosztásban munkanapot? Adhat ki részére szabadságot?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?

Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?

Kérdés: Az Mt. 104. §-ának bekezdése szerint, a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a munkavállalók készenlét alatt rendkívüli munkát végeznek, és a másnapi munkájukat a munkaidő-beosztás kezdetétől később kell kezdeniük, hogy biztosítva legyen a törvény által megállapított pihenőidő. Erre az időre állásidőt fizetünk a részükre. Ez rendben is van abban az esetben, ha a munka befejezése és a másnapi munkakezdés követi egymást. Azonban gyakran előfordul olyan eset, hogy például a munkavállaló rendes munkaideje pénteken 7.00-tól 15.20-ig tart (általános munkarendben dolgozik), ezután készenlétbe van beosztva hétfő reggel 7 óráig. Pénteken készenlét alatt 22.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát rendelnek el a részére, majd szombat-vasárnap nincs számára rendkívüli munkavégzés elrendelve a készenlét alatt, azaz pihenőnapját tölti. Ebben az esetben kell-e számolnunk a 11 óra pihenőidőt? Tehát péntek este 24.00 órától a 11 óra pihenőidőt elszámolhatom-e a pihenőnapján, vagy hétfőn 00.00-tól kell számolnom a 11 órát, vagyis a munkavállalót legközelebb csak hétfőn reggel 11.00-kor foglalkoztathatom? Mi a teendő abban az esetben, ha (hasonló példánál maradva) a munkavállaló kedden 7.00-15.20-ig rendes munkaidőben dolgozik, majd készenlétes, ami alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 20.00-tól 23.00-ig. Majd másnap újra 7.00-tól dolgozna, de reggel telefonál a munkáltatóhoz, hogy orvoshoz kell mennie, aki attól a naptól betegszabadságra/táppénzre írja a munkavállalót. Elszámolhatom-e egy jogcímen a pihenőidőt és a betegszabadság/táppénz időtartamát? Ugyanez a probléma, ha szabadságra megy a munkavállaló. Összegezve: ugyanazon jogcímen a pihenőidőt és a pihenőnapot, betegszabadságot, táppénzt, szabadságot elszámolhatom-e a munkavállalónak?

Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?

Kérdés: A munkavállalók megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, és a munkáltató tb-kifizetőhely lett. Probléma adódott azzal kapcsolatban, hogy ha táppénzes lesz a munkavállaló, akkor hogyan alakul a bérelszámolás. Minden napjuk munkanap, nem általános munkarendben dolgoznak. Például a dolgozónak a beosztása szerint a munkanapjai hétfő, kedd, szerda, vasárnap (négy nap, a többi pihenőnap). Ha már kimerítette a 15 nap betegszabadságot a munkavállaló, és a táppénzes papírja hétfőtől vasárnapig szól, akkor ő ebben az esetben hét nap táppénzre jogosult? Vagy csak a beosztás szerinti napokra kaphat a kifizetőtől táppénzt, azaz csak négy napra? Tehát a másik három napra nem jár díjazás, mert azt pihenőnapnak kell venni, mert úgy volt beosztva?

Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?