Osztott napi munkaidő és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Sertéstelepünkön azokra a napokra, amikor a sertések elszállítását végezzük, osztott munkaidőt szeretnénk bevezetni. A telepen kéthavi munkaidőkeretben kerülnének foglalkoztatásra a munkavállalók, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaznánk. A tervezett napokon, vagyis hetente egy-két alkalommal délelőtt 6.30-12.00 és este 18.00-20.30-ig osztanánk be a munkavállalókat, közben hazamennének. A hét többi napján 6.30-15.00-ig tartana a munkaidő. Kell-e műszakpótlékot fizetni az osztott napon az esti műszakra? Hogyan jelöljük az egyéni nyilvántartó lapon a munkaidőt: 6.30-20.30-ig osztott munkaidő feltüntetésével, vagy 6.30-12.00 és 18.00-20.30?
Részlet a válaszából: […] ...kezdete időpontjának változását akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)-(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a kollektív szerződés a Kjt., illetve annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól csak akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak (Kjt. 13. §). Ilyen felhatalmazást a Kjt. a szabadságok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetés, kirendelés – kollektívszerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem haladhatja meg naptári évenként anegyvennégy munkanapot, továbbá ezek együttes időtartama – szintén kollektívszerződés eltérő rendelkezése hiányában – naptári évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szombatra kell-e esnie, sőt arra sem köteles a munkáltató, hogy apihenőnapokat egymást követően biztosítsa. A heti öt napnál kevesebb munkanapottartalmazó munkarend, vagy – az Mt. 135. § (2) bekezdésében írt szófordulatothasználva – "a heti kettőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.