Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés). Az igazolásokat a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése esetén legkésőbb a megszűnés napjától számított ötödik munkanapon ki kellett volna adni az Ön számára. Hozzátesszük, ezzel a munkáltató jogszabályt sértett, ám a bírói gyakorlat szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] ...köteles biztosítani [Mt. 80. § (1) bek.], a munkáltatónak ezenfelül legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Jutalék esedékessége munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul nálunk olyan eset, hogy egy értékesítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de csak a munkaviszony megszűnése után realizálódik egy üzlet, melyet még az érintett munkavállaló indított el, de a munkaviszony megszűnése után már egy másik kolléga fejezett be. Ilyen esetben jár-e a jutalék vagy annak egy része annak a munkavállalónak, akinek megszüntetésre került a munkaviszonya? A törvény szerint a munkaviszony utolsó napján el kell számolni a munkavállalóval, viszont nálunk maradnak nyitott projektek. Volt munkavállalóink reklamáltak, hogy a projektet elindították, sőt döntően elvégezték a munkát, a munkaviszony megszűnését követően a projektet átvevő kolléga pedig csak befejezte azt, így álláspontjuk szerint őket illeti meg a jutalék. Kell-e ilyen esetben a volt munkavállalónak jutalékot fizetni, vagy a munkaviszony megszüntetésekor történő elszámolással végleg rendeztük az ebből eredő igényt is?
Részlet a válaszából: […] ...szűnik meg, akkor amunkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodásmegkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsómunkában töltött napon – ami nem feltétlenül esik egybe a munkaviszony utolsónapjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Változó munkahelyre alkalmazott munkavállaló rendkívüli felmondása

Kérdés: Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat írásban értesítettük arról, hogy őt a jövőben egy másik telephelyünkön kívánjuk foglalkoztatni. Az értesítés átvételét megtagadta, és előadta, hogy ragaszkodik az eredeti munkahelyéhez. Ennek megfelelően a következő napon és az ezt követő négy munkanapon nem jelent meg a kijelölt munkahelyen munkavégzés céljából, helyette rendszeresen a korábbi munkavégzési helyén jelentkezett. Ott minden esetben arra utasítottuk, hogy az új telephelyen vegye fel a munkát. Mivel ezt nem tette meg, a munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntettük arra hivatkozva, hogy jogellenesen tagadta meg az utasítást és a munkavégzést. Két nappal a rendkívüli felmondás kézbesítését követően telefonon értesített minket arról, hogy mivel az új munkahelyen történő munkavégzésre kötelezés első napjától kezdve visszamenőleges hatállyal keresőképtelen állományba vette a háziorvosa, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. Erről mi nem tudtunk, hiszen korábban nem tájékoztatott minket a keresőképtelenségéről. Jogszerűen szüntettük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak joga van egyoldalú utasításával másmunkavégzési helyre beosztani a változó munkahelyre alkalmazottmunkavállalóját. A változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót [Mt. 76/C. §(1) bek.] a munkáltató – ellenkező megállapodás hiányában – egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Önkormányzati igazolás – kérhet-e a munkáltató a munkavállaló egyedüléléséről?

Kérdés: A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól – aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát – önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.
Részlet a válaszából: […] ...évenként a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke utánkettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hétmunkanap pótszabadság illeti meg. Az Mt. csak a jogszerző feltételekethatározza meg, azok igazolásának módjáról nem rendelkezik. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért

Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...bizonyossággal megalapozza arendkívüli felmondást. Megítélésünk szerint ugyanakkor viszonylag csekély avalószínűsége annak, hogy a két munkanapos igazolatlan távollét – annakellenére, hogy ez a munkavállaló munkavégzési, illetve rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Szakszervezeti egyetértés elmaradása

Kérdés: A társaságunknál egy szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát meg kívánjuk szüntetni. Az alapszabály szerinti közvetlen felettes szakszervezeti szerv véleményét kikértük, a tértivevény szerinti átvételi naphoz képest azonban nyolc napon belül nem érkezett semmilyen válasz. A helyi szakszervezeti szerv jelezte viszont, hogy nem ért egyet a felmondással, és most nem tudjuk, hogy ha közöljük a nyilatkozatot, akkor az jogszerű lesz-e?
Részlet a válaszából: […] ...a tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatosálláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolcmunkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezetnem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Rendkívüli munkavégzés megtagadásáért rendkívüli felmondás

Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóknak a személyes érdekeiket – bizonyos korlátokközött – alá kell rendelniük a munkáltató akaratának. A munkáltató akárszóbeli, akár írásbeli utasításban is meghatározhatja a túlmunkavégzéselrendelését. Az Mt. 6. §-a előírása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.