Apasági szabadságra való jogosultság "bővítése" munkáltatói szabályzatban

Kérdés: A munkáltató (amely kollektív szerződéssel rendelkezik) az apasági szabadságot úgy kívánná biztosítani, hogy egyrészt azt a törvényben előírt 10 munkanapnál hosszabb időre biztosítaná, másrészt annak teljes idejére 100%-os távolléti díj illetné meg a munkavállalókat. Elegendő-e ezt egyoldalú kötelezettségvállalásként munkáltatói szabályzatban szabályozni, vagy azt mindenképpen kollektív szerződésben kell szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...örökbe fogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szabadságra jogosító felmentési idő

Kérdés: Az egyik munkavállalónk munkaviszonyát nemrégiben felmondtuk; ez alapján 3 hónap felmentési idő illeti meg. Ez az időtartam szabadságra jogosító időnek számít? A munkavállalónál ez további 8 munkanapot jelent, amit meg kellene váltanunk.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül ebben a tekintetben a munkavégzés alóli mentesülésnek a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség

Kérdés: A szabadság nyilvántartásánál mit jelent a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség fogalma, ami munkában nem töltött időnek minősül a 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint? Ebbe a harminc napba beleszámít a betegszabadság ideje is, illetve a harminc napot naptári napként kell érteni? Ha például valaki januárban beteg lesz, és január 1-jétől január 21-ig betegszabadságon van, utána január 22-től 30-ig táppénzen, ez már 30 nap kieső nap; áprilisban pedig 1-jétől 19-ig ismét táppénzen lesz. Jól értelmezzük, hogy az éves pl. (20 + 10) 30 napos szabadságát a 19 napra esővel (30/365 x 19) kell csökkenteni, tehát marad 30-2 = 28 napja az év hátralévő részeire?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 25. § (2) bek.]. Tehát ha a harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartamát a fenti általános szabálytól eltérően munkanapként kellene értelmezni, akkor a törvény is munkanapként hivatkozna rá. A keresőképtelenség időtartamát tehát naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Életkor alapján járó pótszabadság csökkenthetősége az üzemi megállapodásban

Kérdés: Úgy tudom, ha egy munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodást köt, akkor ez egyenértékű lesz a kollektív szerződéssel, azaz az új Mt.-ben jelölt eltéréseket ez alapján is meg lehet tenni. Az eltérések között van, hogy ezen megállapodás alapján csökkenthető a pótszabadság mértéke. Ha egy munkavállaló a régi Mt. alapján már megszerezte például a 30 nap alapszabadságot, ezt – rosszabb esetben – vissza lehet-e csökkenteni 20 napra? Azaz elvehető-e a már (elvileg) megszerzett szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...Különbség, hogy a régi Mt.szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekedett. Az újtörvény viszont egységesen 20 munkanapban állapítja meg az alapszabadságot, azéletkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Diákmunka – az alkalmazás meghatározó feltételei

Kérdés: Kezdődik az iskolai szünet, nyári hétvégéken agárdi szórakozóhelyünkre diákokat kívánunk felvenni pincérnek. Mire kell figyelni az alkalmazásuknál?
Részlet a válaszából: […] ...fiatalt nem lehet alkalmazni. Ezektől a szabályoktól az Mt. egyáltalánnem enged eltérést.Az Mt. a fiatalkorú munkavállalónak évente 5 munkanappótszabadságot biztosít a 20 munkanap alapszabadságon felül, utoljára abban azévben, amelyben 18. életévét betölti (Mt. 132...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.