13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Keresőképtelenség felmondási idő alatt – mintha "mi sem" történt volna
Kérdés: Ha a felmondási időmet töltöm, ezalatt előfordulhat-e, hogy ha keresőképtelen beteg leszek, betegállományba menjek, akár csak egy részében a felmondási időnek? Ha igen, meghosszabbodik-e azzal a felmondási időm?
2. cikk / 13 Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején
Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
3. cikk / 13 Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál
Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
4. cikk / 13 Betegszabadság – az arányosítás feltételei
Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?
5. cikk / 13 Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban
Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
6. cikk / 13 Egyidejűleg fennálló munkaviszonyok – a betegszabadság kiadása
Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?
7. cikk / 13 Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak – betegszabadságra való jogosultság?
Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
8. cikk / 13 Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya
Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
9. cikk / 13 Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten
Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
10. cikk / 13 Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?