Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint rendkívüli munkaidőnek négy típusa van: a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama (Mt. 107.). Ajelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Közalkalmazott munkaközi szünete – beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, vagyis a munkarendet – kollektív szerződés hiányában – a munkáltatónak kell meghatároznia. A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály vagy kollektív szerződés az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérjen. Közalkalmazottak esetében, amennyiben igazgatóságunknál nincs kollektív szerződés kötésére képes szakszervezet, vagy van ilyen szakszervezet, de nem tudunk velük megállapodni a kollektív szerződésről, a munkáltató egyoldalú munkáltatói utasításában kimondhatja-e, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő részévé teszi?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály, illetve kollektív szerződés számára ad felhatalmazást arra, hogy – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – a munkaközi szünetet (részben vagy egészében) a munkaidő részévé nyilvánítsa [Kjt. 59. § (1) bek. b) pont]. Ebből azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkaközi szünet nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető (új Mt. 134. §). A munkaközi szünet – a készenléti jellegű munka­kört kivéve – nem munkaidő [új Mt. 86. § (3) bek.]. Mivel a munkaközi szünet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.