9 talált cikk a vezető , vezető tisztségviselő , munkavállaló , adó , munkakör kifejezésre

Kérdés: A Púétv. lehetővé teszi, hogy önkormányzati fenntartású óvoda igazgatóhelyettese egyidejűleg más településen lévő magánóvodában intézményvezetőként is létesítsen igazgatói jogviszonyt? Keletkeztethet összeférhetetlenséget az egyidejű, két helyen történő foglalkoztatás, illetve a munkaidőre vonatkozó szabályok betarthatóak?

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy - többek között - a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?

Kérdés:

Lehetséges-e, hogy egy személy ugyanazon társaság vonatkozásában egyszerre lásson el egy bizonyos munkakört munkaviszony keretében, és a társaság ügyvezetését megbízási jogviszony keretében? Ha lehetséges, ebben az esetben – mivel az ügyvezetés nem munkaviszonyban, hanem megbízási jogviszonyban kerül ellátásra – ezen személy vezető állású munkavállalónak minősül-e? Továbbá, ha ez a személy nem minősül vezető állású munkavállalónak – tekintettel arra, hogy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést –, a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállalók vezető állású munkavállalónak minősülnek?

Kérdés: Cégünknél az ügyvezető munkaviszonyban látja el feladatát, de az ügyvezetői munkakör mellett más munkaköre is van. Szeretnénk terjeszkedni, és ennek érdekében egy olyan ügyvezetőt szeretnénk kinevezni, akinek ebben komoly tapasztalata van. Viszont a mostani ügyvezetőt a másik munkakörben megtartanánk, hiszen nagyon jól végzi a munkáját. A fentiek alapján egyoldalúan visszahívhatjuk az ügyvezetői tisztségből, a másik munkakört megtartva?

Kérdés: Munkahelyemen előléptettek gazdasági vezetővé. Ezzel kapcsolatosan a munkáltató az Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint módosítani szeretné a munkaszerződésemet. A kapott tervezetben szigorú összeférhetetlenségi rendelkezések szerepelnek, többek között az is, hogy nem lehetek vezető tisztségviselő más cégben. Évekkel korábban azonban a barátaimmal alapítottunk egy céget, ami teljesen más tevékenységet végez, mint a munkáltatóm. Itt tehát tag és ügyvezető is vagyok, amiről nem szeretnék lemondani. A törvény alapján köteles vagyok-e lemondani a másik cégben az ügyvezetői tisztségről, vagy van rá bármilyen mód, hogy megtartsam, és az új gazdasági vezetői pozíciómat is be tudjam tölteni?

Kérdés: A munkavállaló gazdasági igazgató és egyben az ügyvezető helyettese, tehát az Mt. 188. § (1) bekezdése szerintinek minősül. A helyettesítés ténye a munkaköri leírásból és az SZMSZ-ből is egyértelműen kiderül, valamint a napi gyakorlat során is megvalósul. Szervezeti átalakítás következtében a gazdasági igazgató hatásköre (aláírási, utalványozási, ellenjegyzési) jogköre csökkenni fog, de a helyettesi minősítése megmarad. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóegységek önálló döntési jogköre fog nőni. A gazdasági igazgató az új rendszer miatt ki akarta zárni a felelősségét több szempontból a cég működését illetően, így kifejezetten a cég elért eredménye miatt, hiszen úgy gondolja, már nem lesz az eredményre olyan közvetlen befolyással, mint jelenleg (most mindent utalványoz, vagy előzőleg ellenjegyez az ügyvezetői aláírást megelőzően), továbbá kevesebb lesz a gazdasági és szakmai kontrollja is. Véleményem szerint esetében kizárt a felelősség bárminemű korlátozása, hiszen pontosan ezen státusz miatt általános felelőssége áll fenn a társaság stratégiájáért, üzletpolitikájáért és ezáltal eredményéért is. Ezért úgy gondolom, nem mondhatja azt, hogy nem felelős a cég mérleg szerinti eredményének alakulásáért. Jól gondolom, hogy a helyettesi státusz miatt vezető állású munkavállaló semmilyen módon nem korlátozhatja a felelősségét a cégnél zajló folyamatok és az eredmény tekintetében, azaz nem csupán kifejezetten károkozás kapcsán, hanem általánosan fennáll esetében a fokozott felelősségi alakzat?

Kérdés: 63%-os tagja vagyok egy korlátolt felelősségű társaságnak, és egyben az ügyvezetői tisztséget is ellátom. A tulajdonostársaim szerint nem lehetek vezető tisztségviselő munkaviszony keretében, mert a törvény megtiltja, hogy a többségi tulajdonos munkaviszonyt létesítsen a céggel az ügyvezetői tisztségre. Valóban létezik ilyen jogszabályi tilalom?

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?

Kérdés: Az Mt. 193/U. § szerint "A munkavállaló nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely őt alkalmazza." Kérdésem az lenne, hogy az adott önkormányzat tulajdonában lévő és általa működtetett kft.-ben lehet-e alkalmazott az önkormányzati képviselő? Mely törvény az irányadó ebben az esetben?