Kettős állampolgár magyar munkáltatónál – a foglalkoztatásához vezető út

Kérdés: Egy műszakos, középvezetői munkakörbe szeretnénk felvenni egy román-magyar kettős állampolgársággal rendelkező jelöltet, aki jelenleg Szatmárnémetiben él. Eddig még nem rendelkezett magyarországi munkaviszonnyal, s nekünk is ő lenne az első, aki nem "normál" magyar állampolgár. Mi szükséges ahhoz, hogy felvehessük őt (munkaviszonyt létesítsünk vele), miben más az alkalmazása egy Magyarországon élő, magyar állampolgárhoz képest (pl. melyek a munkaszerződéshez kapcsolódó elvárások, mi a követendő eljárás a NAV, illetve a társadalombiztosítás irányába)? Vannak-e olyan pluszfeladatok, melyekkel munkáltatóként számolnunk kell, illetve a leendő munkavállalóra milyen feladatok várnak a szerződéskötés előtt és a munkaviszony alatt?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a leendő munkavállaló román-magyar kettős állampolgár, és Románia – Magyarországhoz hasonlóan – az Európai Unió tagja, a munkaviszony létesítésére, illetve teljesítésére nem vonatkoznak általánostól eltérő szabályok. Mivel a foglalkoztatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Munkavégzés önálló megszervezése

Kérdés: Kötetlen munkarendben szeretnénk foglalkoztatni néhány vezetőt, de nem vagyunk biztosak benne, hogy a munkavégzés önálló megszervezését miként kell értelmezni, és milyen feltételek esetén valósulhat meg. Ha van működési (nyitvatartási) idő a munkáltatónál, attól még lehet kötetlen munkarendről szó?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés önállóan megszervezhető legyen [Mt. 96. § (2) bek.]. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét, sajátos jellegüknél fogva, meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Szükséges azonban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Munkaviszony és megbízási jogviszony elhatárolása

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés kozmetikus tevékenység végzésére? Eddig heti tíz órában alkalmaztam kozmetikust a vállalkozásomban, de a továbbiakban nem tud rendszeres munkát végezni, ezért gondoltam megbízási szerződésre. A könyvelőm szerint azonban ezt a szerződést csak szellemi tevékenységre lehet kötni.
Részlet a válaszából: […] ...azt kell megvizsgálni, fennáll-e a felek közötti alá-fölé rendeltségi viszony, van-e rendelkezésre állási kötelezettség, a feladatok munkakörként kerülnek-e meghatározásra, van-e személyes munkavégzési kötelezettség, továbbá munkabér jellegű-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Vezető állású munkavállalói státusz – a helyettesítés nem tesz helyettessé

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető eseti megbízást adott egyes szakterületi vezetőknek arra, hogy szabadság miatti távolléte alatt helyettesítsék, helyette aláírjanak. Ezek a vezetők vezető állású munkavállalónak bizonyulnak-e? Ha igen, lehet-e ez átmeneti időre szóló, és melyek ezek következményei? A cég szervezeti és működési szabályzata erről a kérdésről nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...jelentenek. Ezért a vezető helyettesítője szempontjából annak van még jelentősége, hogy számára a vezető helyettesítése munkakörbe tartozó ("rendszerszerű") feladat-e, vagy pedig csupán átmenetileg elrendelhető, munkakörébe nem tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Kollégiumi nevelőtanárok munkaideje, ügyelete és annak díjazása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?
Részlet a válaszából: […] ...E helyett az Nkt. 62. §-ának (5)–(6) bekezdései alkalmazandók, miszerint a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80%-át az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...60 nappal benyújtott – írásbelikérelme alapján módosítani a kinevezést, s ennek során heti 20 órás (illetvekészenléti jellegű munkakörök esetén a kinevezés szerinti munkaidő mértékefelének megfelelő tartamú) részmunkaidőt kikötni. Ennek feltétele,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...kitérni, az alábbiakban a legfontosabb pontok kiemeléséretörekedtünk.1. A munkavállalók a kérdésben foglaltak alapján osztottmunkakörben vannak foglalkoztatva. Ennek semmilyen akadálya nincsen, ugyanakkorcélszerű a későbbi viták elkerülése érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.