Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

Kérdés: A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a munkavégzés helyét, idejét, a munkavégzés módját és egyéb jellemzőket (pl. a munkaruha viselését)? A munkáltatói utasítás jognyilatkozatnak vagy pedig jognyilatkozatnak nem minősülő „egyszerű” nyilatkozatnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló jogviszony, amelyben a munkavállaló arra kötelezi magát, hogy a munkáltató részére a munkaszerződésben meghatározott munkakörbe tartozó feladatokat ellátja a munkáltató irányítása és utasításai szerint, a munkáltató pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Képzésen való részvétel

Kérdés:

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak (kiküldetésnek) minősül-e az, ha a munkáltató arra kötelezi a munkavállalóját, hogy vegyen részt egy olyan képzésben, amelyre a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen kerül sor? Melyek a jogkövetkezményei annak, ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás mértékét túllépi? Munkavállalói oldalon például csak az utasítás megtagadása jöhet szóba, vagy esetlegesen más jogkövetkezmény is? Lehet-e ennek foglalkoztatásfelügyeleti jogkövetkezménye, illetve vizsgálja-e a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás törvényi korlátját a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság?

Részlet a válaszából: […] ...Mt. 53. §-a értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Noha a "kiküldetés" kifejezést az Mt. ma már nem használja, de a munkaszerződéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Bontási munkák – szakképzettség és munkavédelmi intézkedések

Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?
Részlet a válaszából: […] ...keretében sem vehet részt.A képesítési feltételekkel nem rendelkező, jelenleg segédmunkás, takarító, mezőőr, közterület-felügyelő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók a bontási feladatokat tehát csak nem önálló tevékenység keretében, megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint toborzási feladatok elrendelése

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...pedagógus számára a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakör ellátása a kinevezésében vagy a munkaszerződésében (a továbbiakban: munkaszerződésben) szereplőhöz képest eltérő munkakört jelent, amely ellátása az Mt. 53. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Közalkalmazotti összeférhetetlenség

Kérdés: Egy közalkalmazott napi négyórás munkaviszonyban áll munkáltatójánál. Vállalhat-e munkát egy másik munkaadónál? Az utóbbi munka­adónál nem közalkalmazott lenne, hanem munkaviszonyban állna, napi 4 órában (mellékállásban).
Részlet a válaszából: […] ...más munkáltatónál jogszerűen történő munkaviszony-létesítés a következőktől függ: a közalkalmazott munkakörétől, a munkáltató ágazati besorolásától, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató tevékenységétől és a munkaidőtől. A legfontosabb előírások (Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Rugalmas munkaidő-beosztás vagy túlóra?

Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...illetve végének időpontját is.Ha a rakodómunkások teljes munkaidejükben nem végeznekfolyamatosan munkát, akkor elképzelhető, hogy munkakörük készenléti jellegűnekminősül. Ez az Mt. 117. § (1) bekezdés k) pontja szerint olyan munkakör,amelyben a munkakörbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kötelezően a munkahelyen töltendő idő értelmezése

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?
Részlet a válaszából: […] ...kell ellátnia, meghatározhatjapéldául munkáltatói utasítás, belső szabályzat, vagy rendezhető például aközalkalmazott munkaköri leírásában is.Figyelemmel arra, hogy a "munkáltató rendelkezése szerint"kell "legalább" hat órát a munkahelyén töltenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Garantált bérminimum és a közalkalmazotti illetménytábla bértételei

Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?
Részlet a válaszából: […] ...a 3. § (2) bekezdésének b) pontját!]. Alegalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettségetigénylő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott garantált bérminimuma ateljes munkaidő esetén július 1-jétől 87 500 forint. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.