Pihenőnapokra eső táppénzes idő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Lakatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló január első hetében táppénzen volt, korábbi műtét okán. A többi dolgozónak kiadták azt a hetet "fűtési szabadságnak". Most ezt a táppénzen töltött hetet kívánják vele ledolgoztatni, szombatonként. Jogszerűnek tekinthető-e a munkáltató következő indoka? "A tevékenységi szünetben (2023. január 2-6. között) pihenőnapok voltak kijelölve. Táppénz a naptári napokra jár, függetlenül a tárgyhónapban beosztott munkaidő mértékétől. A táppénzes napokon a tevékenységi szünet idején nem volt senkinek kieső munkaideje, mert munkavégzési kötelezettség sem terhelte a munkavállalókat a fenti időszakban. Munkaidő-beosztással rendelkeztek a munkavállalók a januári hónapban. A pihenőnap és a munkaidő együtt képezi a munkaidő-beosztást. Az erre a hétre eső – a tevékenységi szünet miatt kiesett – 40 órát a kijelölt szombati napokon kell ledolgozniuk. Az első hétre a tevékenységi szünettel érintettek esetében pihenőnap volt beosztva a munkaidő-beosztás részeként. A pihenőnapra is jár táppénz. Nem a pihenőnapjukat dolgozzák le a szombati napokon, hanem a hathavi munkaidőkeretre eső – első hétről kivett – 40 órát. A táppénzesnek is ugyanannyi rendes munkaidőt kell teljesítenie a hathavi keretben, mint bárki másnak, mert az ő esetükben sem minősülnek ezek a napok munkanapnak, mert a pihenőnapra (január 2-6.) esett a táppénz ideje. A táppénz napjai ebben az időszakban nem munkanapok! Nem számítanak be a munkaidőkeretbe! Önnek 6 hónap alatt 1000 órát kell teljesítenie, hasonlóan ahhoz, mint aki nem volt táppénzen. A fentiekben részletezett munkajogi szabályok miatt van Önnek munkavégzési kötelezettsége a kijelölt szombati napokon."
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által adott tájékoztatás alapvetően helyes. A január elejére eső "fűtési szabadság" lényegében azt jelenti, hogy a hathavi munkaidőkeretben a munkáltató január 2. és 6. között heti pihenőnapokat osztott be, azzal, hogy a munkaidőkeret tartama alatt később...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
Részlet a válaszából: […] ...bérköltségszintet, ha a munkavállalók most általános teljes munkaidőben, 40 órában kerülnek foglalkoztatásra; ha a készenléti jellegű munkakör miatt ezt meghaladó a heti óraszámuk, akkor az egy órára eső bérük reálnövekedésével kell számolni. Ahhoz, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Rövidebb teljes munkaidő és a pótlékalap számítása

Kérdés: Cégünknél egyes speciális munkakörökben rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk a munkavállalókat (nem heti 40, hanem heti 35 órát kell ledolgozniuk). A műszakpótlék és egyéb pótlék számításánál, a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha csak heti 35 órát dolgoznak, akkor arányosan kevesebbel? Teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint – a felek eltérő megállapodása hiányában – a bérpótlékok számítása alapja a munkavállaló alapbére. Ebben az esetben a havibérből az egy órára járó alapbért máshogy számítjuk, mint a távolléti díj esetében. A törvény szerint a bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkavállalói késések

Kérdés: Ügyfélszolgálatunkon 2014-től az alábbi munkarendet szeretnénk bevezetni. Hétfőtől csütörtökig 8.00-16.35-ig, 20 perc munkaközi szünettel, ami nem számít bele a munkaidőbe. Pénteken 8.00-15.20-ig, tehát az első négy nap 8 óra 15 perc, pénteken 7 óra lenne a munkaidő mértéke. Szükséges-e munkaidőkeret ehhez a beosztáshoz? Ha a munkavállaló késik, azt utóbb le kellene dolgoznia. Ezt is a munkaidőkereten belül lehet elrendelni?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató nem általános munkarendben kívánja alkalmazottait foglalkoztatni, azaz a munkaidőt nemcsak hétköznapokra, hanem a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül akarja beosztani, munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot kell alkalmaznia [Mt. 97....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Munkaidőkeretben ledolgozható munkaórák

Kérdés: Munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató vagyunk, munkavállalóink munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. Egyes munkavállalóink – munkakörük jellegéből fakadóan – megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, ezért munkaszüneti napon is végeznek munkát. Le kell-e vonni a munkaidőkeretből a munkaszüneti napra eső munkaidőt, ha igen, hány órával számolva, illetőleg valamennyi munkavállaló munkaidőkeretéből, vagy csak annak a munkavállalónak a munkaidőkeretéből, aki – ugyan mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de – beosztása szerint munkaszüneti napon is munkát végezne?
Részlet a válaszából: […] Az a körülmény, hogy a munkavállalók akár munkaszüneti napontörténő munkavégzésre is beoszthatók, nem jelenti azt, hogy emiatt több óramunkát végezhetnének, mint az általános – hétfőtől péntekig tartó -munkarendben dolgozó kollégáik. Figyelemmel arra, hogy minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.