39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Kisgyermekes munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása köztulajdonú munkáltatónál
Kérdés:
A munkáltató a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Az Mt. 205. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő. Ezzel szemben az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Az Mt. 213. §-ának f) pontja tiltja a 200–207. §-okban foglaltaktól való eltérést. A gyermekgondozás után visszatérő munkavállaló, illetve új munkavállaló felvétele esetén alkalmazható-e a köztulajdonú munkáltatónál az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése?
2. cikk / 39 Rövidebb teljes munkaidő kikötése a munkaszerződésben
Kérdés: Rövidített teljes munkaidő esetén milyen feltételekre szükséges kitérni a munkaszerződésben?
3. cikk / 39 Kisgyermeket nevelő munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása
Kérdés: Munkavállalónk vezető állásúnak minősül. Két évet töltött gyermekével fizetés nélküli szabadságon. Jelezte, hogy szeptember 1-jével szeretne visszatérni a munkába, ám élve a törvényben biztosított lehetőséggel, csak részmunkaidőben. Ezt nagyon nehezen tudnánk megoldani egy vezetői munkakörben (logisztikai igazgatóról van szó). Kötelesek vagyunk-e a kisgyermekes munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatni, akkor is, ha vezetőről van szó? Ha igen, milyen hosszú ideig?
4. cikk / 39 Bérszámítás készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: Állattartó telepen éjszakai munkás – éjjeliőrként készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott – munkaideje munkanapokon este 18 órától reggel 06 óráig tart. Besorolási alapbére a garantált bérminimum, azaz 1495 Ft/óra. Hogyan számoljuk ki a munkabérét, illetve pótlékjait? A készenléti jellegű munkát át kell számítani általános 8 órásra, vagy 12 órával kell számolni? Azaz az 1 napra eső bére 12×1495 = 20930 Ft, és este 10-től az éjszakai pótlék 15% 8 órára: 1794 Ft, összesen 22 724 Ft. Vagy 8×1495 = 11 960 Ft és 15% éjszakai pótlék: 8/12×8 éjszakai óra, azaz 5,3×0,15×1495 Ft = 1189 Ft, összesen 13 149 Ft.
5. cikk / 39 Munkaszerződés és hallgatói munkaszerződés
Kérdés: Van-e lehetősége arra a munkáltatónak, hogy a munkavállalójával a munkaszerződése mellett hallgatói szerződést kössön olyan szakmai gyakorlat letöltésére, amely a munkavállaló munkakörébe nem tartozik bele? Ebben az esetben a 230/2012. Korm. rendelet 17. §-ának (3) bekezdésében foglalt korlátozások hogyan fognak működni? Hogyan valósítható meg egymás mellett a munkaszerződés és a hallgatói munkaszerződés?
6. cikk / 39 Készenléti jellegű munkakör napi nyolcórás munkaidőben
Kérdés: Új munkavállalót vettünk fel, a munkaszerződésében úgy állapodtunk meg, hogy a napi munkaidejének mértéke nyolc óra. A munkavállaló munkaköre valójában készenléti jellegűnek minősül, mert a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Kötelesek lettünk volna megállapodni vele a hosszabb teljes napi munkaidőben – például tíz vagy tizenkét órában? Ha igen, kell-e módosítani a munkaszerződését ennek érdekében?
7. cikk / 39 Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai
Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
8. cikk / 39 Munkaszerződés-módosítás a gyermekgondozási szabadság után
Kérdés: A munkavállaló jelenleg gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti, munkakörébe 4 órás részmunkaidőben kíván visszatérni (a gyermek jelenleg 1,5 éves). A munkáltató jelenleg egy másik munkakörben tudná teljesíteni a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó kérést, az eredeti munkakörben nem. Ez a munkavállaló végzettségének, tapasztalatának szintén megfelelő lenne. Köteles-e az ilyen tárgyú szerződésmódosításhoz hozzájárulni a munkavállaló? Ha nem járul hozzá, akkor az állásidő szabályait kell-e alkalmazni, és milyen mértékkel kell azt figyelembe venni?
9. cikk / 39 Részmunkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Egy részmunkaidőben dolgozó kollégánk kérte, hogy a heti 20 órás munkaidejét egyenlőtlen beosztásban teljesíthesse úgy, hogy hetente a két pihenőnapján felül legalább egy további napon ne kelljen munkába jönnie. Úgy gondoljuk, hogy ez csak munkaidőkeret elrendelésével lenne lehetséges, de kérdéses, hogy milyen egyéb beosztási szabályokra kell figyelnünk. Lehetséges-e, hogy csak az egyik munkavállalóval állapodunk meg így, más részmunkaidős kollégák viszont továbbra is heti öt napot járnak dolgozni?
10. cikk / 39 Teljesítendő munkaidő meghatározása hosszabb teljes munkaidőnél
Kérdés: Cégünknél két fő portás dolgozik, akik készenléti jellegű munkakörben kerültek foglalkoztatásra, napi teljes munkaidejük 12 óra, heti maximum 60 óra. Beosztásuk kéthavi munkaidőkeretben történik, 24 óra munka után 48 óra pihenőidő következik. Mivel a napi munkaidejük szerződés szerint 12 óra, így helyes-e, hogy kéthavi munkaidőkeret esetén, amennyiben az egyik hónap 21 napos, a másik 20 napos, akkor a ledolgozandó idejük: 41 nap × 12 óra, azaz összesen 492 óra?
