Munkaviszony minősítése bíróság által

Kérdés: "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. Minősítheti-e a bíróság a munkaviszonyt (peres eljárás során) úgy, hogy "X" munkavállalónak "A" céggel, valamint "B" céggel szemben az Mt. 195. §-a szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonya áll fenn?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a bíróság nem a felek megállapodásának elnevezése, hanem annak tartalma (a felek közötti foglalkoztatási gyakorlat) alapján minősíti. Így elképzelhető, hogy noha a munkaszerződés egy munkavállaló és egy munkáltató között jött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a törvény megengedi a munkáltatónak, hogy átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben (átirányítás), munkahelyen (kiküldetés) vagy más munkáltatónál (kirendelés) foglalkoztassa a munkavállalóját. Ilyenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Átirányítás és aránytalan sérelem

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 83/A. § (2) bek.].Ha a munkáltató egyoldalúan arra kötelezi a munkavállalót, hogy átmenetileg ne a munkaszerződése szerinti munkakörben dolgozzon, az a legtöbb esetben sérelmet jelent a munkavállalóra (pl. mert nem a megszokott munkakörnyezetében fog dolgozni)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Munkaidőkeret – eltérés a ledolgozható munkaóráktól?

Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?
Részlet a válaszából: […] ...az állásidőben történőkirendelésről szóló Mt. 150. § (1) bekezdése alapján, ideiglenesenátirányíthatja a munkavállalót más munkakörbe (Mt. 83/A. §), végül akárkiadhatja a munkavállaló részére az éves rendes szabadságának egy részét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...– lehetőségeit mutatjuk be.A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásA munkáltatónak lehetősége van átmenetileg a munkavállalótmás munkakörben [Mt. 83/A. § (átirányítás)], más munkahelyen [Mt. 105. §(kiküldetés)], vagy akár más – vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...Afelmondási tilalom okán nemleges a válasz tehát arra a kérdésre, hogy aGYES-ről visszatérő kismamának fel lehet-e mondani amiatt, mert munkaköre bevan töltve – vagyis a munkáltató működésével összefüggő ok miatt nincslehetőség a további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.