12 talált cikk az intézményvezető , vezető , végrehajtás , munkakör kifejezésre

Kérdés: Egy egyesület által fenntartott gyógypedagógiai módszertani központ gyermekintézményében pedagógus és gyógypedagógiai munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat. A munkavállalók intézményvezetői, osztályfőnöki, helyettesi, gyógypedagógiai, egységvezetői, ágazati szakmai pótlékban részesülnek. Melyik pótlékok számítanak távollétidíj-növelőnek, és melyikeket kell beleszámolni az utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként a távolléti díjba? A példa a következő: a pedagógus havi bruttó munkabére: 337 995 Ft, gyógypedagógiai pótléka: 9135 Ft, osztályfőnöki pótléka: 18 270 Ft, egységvezetői pótléka: 54 810 Ft, ágazati szakmai pótléka: 33 800 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22 nap, ledolgozandó órák száma 176 óra. Amunkavállaló 5 munkanap szabadságra megy, ilyenkor mennyi alapbér, távolléti díj, gyógypedagógiai, egységvezetői, osztályfőnöki és ágazati szakmai pótlékot kell számfejteni neki helyesen?

Kérdés: Egyik óvodánkban van egy betöltetlen óvodapedagógus-álláshely (két óvodapedagógus-hely van, ebből egy betöltetlen jelenleg, és egy óvodavezető dolgozik). Az óvodavezető pedagógusnak adhatunk-e helyettesítési díjat arra az időszakra, amíg az állást be nem töltjük? Ha nem, akkor milyen módokon lehet még a többletmunkát díjazni a dolgozónknak?

Kérdés: Az 1/2000. SzCsM rendelet 119. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vezető ápoló munkakörre vonatkozóan a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy vezetőnek minősül. A vezető ápoló feladatának megnevezése: egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője, FEOR-kódja: 1327. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint vezetői feladat ellátása vezető beosztásra történő megbízással történik. A törvény szerint a megbízott vezető a munkaköre mellett látja el a vezetői teendőket. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint: "A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól". A Kjt. 23. §-ának (5) bekezdése értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja. A megbízás határozott idejének letelte vagy a megbízás visszavonása után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. A vezető ápolói feladatok ellátására külön meg kell bízni a dolgozót a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése alapján, melynek időtartama 5 évre szólhat, vagy erre a munkakörre akár határozatlan időre ki lehet nevezni a dolgozót vezetői pótlék nyújtása mellett? Amennyiben 5 évre szóló vezetői megbízatással látható el a feladat, és a határozott idő letelte után a megbízatás visszavonására kerül sor, mi minősül a közalkalmazott alapmunkakörének (ápolói, vezető ápolói), tekintettel arra, hogy a vezető ápolói feladatok is egy munkakörhöz kapcsolódnak? Helyes-e az a gyakorlat, hogy a vezető ápolói munkakört a dolgozó határozatlan időre szóló kinevezéssel látja el, és emellett megbízzák 5 évre egy szociális intézmény telephelyvezetői feladataival? Vagy ilyen esetben (ha az a verzió helyes, hogy a vezető ápolói feladatokat 5 évre szóló megbízással látható el) a vezető ápolói megbízatását vissza kellene vonni, és utána lehet megbízni a telephelyvezetői feladatokra?

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy – figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre – a Kjt. 23. §-ának (2)-(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?

Kérdés: Integrált intézményünkben dolgozó közalkalmazottak szociális, bölcsődei és egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. Új vezetőnk kontrollert kíván alkalmazni. A kontroller feladata lenne például: "támogató jellegű üzemgazdasági szolgáltatás nyújtása az intézményvezető számára a célorientált tervezéshez, irányításhoz; közreműködés a kontrollingrendszer bevezetésében, működtetésében; elkészíti az intézmény kontrollingtervét; a felelős vezetőkkel való egyeztetés alapján a szükséges intézkedésekre javaslatot tesz; koordinálja a részcélok, illetve résztervek teljesülését; szervezi a beszámolórendszert". Szociális, bölcsődei területen a kontroller közalkalmazottként való alkalmazása elfogadható-e?

Kérdés: Bölcsődei gondozó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban helyezkedtem el a múlt hónapban. A kinevezésem aláírásakor azt a tájékoztatást kaptam, hogy harminc munkanap szabadság illet meg. Eddig úgy tudtam, hogy a bölcsődében a közalkalmazottaknak huszonöt munkanap pótszabadság jár. Miért nem kapom meg a pótszabadságot?

Kérdés: Idősek otthonában dolgozom, ahol demens állapotú lakók is vannak. Érdeklődöm, hogy jogosultak vagyunk-e veszélyességi pótlékra? Néha előfordul, hogy megtámadnak, vagy lakókat kell szétválasztani, mert összeverekedtek, és nincs férfi, csak női dolgozónk.

Kérdés: Szociális intézményben osztályvezetői állást betöltő közalkalmazottunk diplomás ápoló főiskolai végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. A közalkalmazotti bérbesorolásnál ez jelenti-e a "G" fizetési fokozatba történő átsorolását? Mi a munkáltató részéről csak "F" kategóriába sorolnánk az osztályvezetőt, ő azonban ezt vitatja, és a "G" osztályba való átsorolását kéri. Hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: 2011. január 1-jétől visszaállították a vezetői megbízásokat a közalkalmazottaknál. Kérdésem, hogy a nálunk 2014. december 31-ig határozott időre szóló kinevezéssel alkalmazott kinevezett vezetőnek minősülő intézményvezetővel kapcsolatosan hogyan kell eljárni?

Kérdés: Lehet-e egy szálláshely szolgáltatására, konferenciák lebonyolítására irányuló tevékenységet végző önkormányzati költségvetési intézményben intézményvezető (kinevezett magasabb vezető) az a személy, aki a pályázati feltételeknek megfelel ugyan, de pályakezdőnek minősül? Megítélésünk szerint a Kjt. ezt nem zárja ki. Vajon helyes-e a vélekedésünk?