Szociális gondozói díj

Kérdés: Belső egyházi jogi személynél munkaviszony keretében részidőben foglalkoztatott munkavállalókkal köthető-e olyan megállapodás, melyben szociális gondozási tevékenységért az Szja-tv. 3. §-ának 65. pontja alapján szociális gondozási díjat fizet ki ugyanazon munkáltató, mely kifizetés adóterhet nem viselő járandóságnak minősül? Munkaviszony keretében és a különmegállapodásban végzett tevékenység nem megegyező: fejlesztőpedagógus és portás munkavállalókra vonatkozik a kérdés.
Részlet a válaszából: […] ...pedig nincs ellenérték. Pusztán az a körülmény, hogy a felek között már fennáll egy részmunkaidős munkaviszony egy meghatározott munkakörre, önmagában nem kizáró oka annak, hogy az említett feladatokra megbízási jogviszonyt létesítsenek egymással –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Vezető kötetlen munkarendben – a túlóra díjazása

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott vezetőnek, akinek a munkaszerződése alapján a munkaideje napi nyolc óra, és a munkarendje kötetlen, lehet-e túlmunkát pénzben megváltani? Vagy ez csak egy lehetőség a munkáltató számára, nem kötelező ellenértéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...azaz valóban a munkavállaló döntheti el, mikor kíván dolgozni. Ugyanakkor a kötetlen munkarend nem zárja ki, hogy a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítse. Azaz kötetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Munkaidő változó munkavégzési hely esetén

Kérdés: A férjem változó munkahelyen dolgozik, a munkaideje 7.30-16.30-ig tart. Le kell dolgozni a fél óra ebédidőt és további napi fél órát, mert pénteken csak 14.00-ig tart a munkaidő. Autóval járnak, egyik munkától a másikig, nincs állandó helyük, nincs öltöző, nincs ebédlő, az autóban esznek, egyik munkától a másik munkába menet. Jogos-e az ebédidő ledolgoztatása? A munkaidő kezdete és vége mikortól számítandó? Például, ha reggel a Belvárosban kezdenek egy épületben, majd az utolsó munka az egyik külső kerületben van, akkor ott kell lenni fél ötig? A munkaidőn kívül is telefonálhatnak, és akkor azonnal menni kell például egy csőtörés miatt, tehát állandó készenlét van, előfordul, hogy éjjel kell dolgozni! Azt az időt túlórában fizetik, de a készenléti időt nem! Szeretném tudni, hogy ezekre milyen jogszabály vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...azonban minden magyar bíróságra kötelező.Ami a munkaközi szünet megítélését illeti, az Mt. szerint – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Ugyanakkor a munkaközi szünet lényege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Munkaidő mértéke miatti rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.
Részlet a válaszából: […] ...Erre az Mt. szerint – többek között – belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakört betöltő munkavállaló esetében van mód [Mt. 135. § (4)-(5) bek.]. Munkaidőkeretben lehetőség van arra, hogy hétvégére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon

Kérdés: Hotelben dolgozom recepciósként, papíron nyolcórás munkarendben, valójában tizenkét órás műszakokban. A felettesem a pihenőnapomon be akar hívni dolgozni, de nem az én munkakörömben (az étteremben kellene felszolgálnom). Kötelezhet-e erre a túlmunkára? Ez nem fog megjelenni a fizetési papíromon, de ha rajta lenne, hány százalékkal kellene többet fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...követelheti (kamatokkal) a munkaügyi bíróság előtt. Megjegyezzük, önmagában nem jogellenes, ha a pihenőnapi munkavégzésre egy másik munkakörben kerül sor. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató ideiglenesen (évente 44 munkanapot nem meghaladóan)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Munkaviszony minősítése bíróság által

Kérdés: "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. Minősítheti-e a bíróság a munkaviszonyt (peres eljárás során) úgy, hogy "X" munkavállalónak "A" céggel, valamint "B" céggel szemben az Mt. 195. §-a szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonya áll fenn?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a bíróság nem a felek megállapodásának elnevezése, hanem annak tartalma (a felek közötti foglalkoztatási gyakorlat) alapján minősíti. Így elképzelhető, hogy noha a munkaszerződés egy munkavállaló és egy munkáltató között jött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Próbaidőre járó munkabérre való jogosultság

Kérdés: A múlt hónapban kezdtem egy cégnél dolgozni. A munkabérem a szerződésben úgy lett meghatározva, hogy 650 000 Ft-ot kapok, ha a hónapban hat projektet elkészítek. Én még a próba­idő alatt, a harmadik héten felmondtam. A munkáltatóm nem akar elengedni, mert még nem végeztem a projektekkel, és épp emiatt semmit nem akar nekem fizetni. Megteheti ezt a szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...járandóságokat – legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon [Mt. 80. § (2) bek.]. Ön köteles átadni a munkakörét, és a munkáltatóval elszámolni [Mt. 80. § (1) bek.].A munkáltató nem teheti meg azt sem, hogy nem fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Ügyelet elrendelése és díjazása

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] A készenlét – az ügyelet mellett – a rendes munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti. Ügyelet esetén a munkáltató, készenlét esetén a munkavállaló határozza meg a tartózkodás helyét. Az ügyelet otthonról nem teljesíthető, a lényege éppen az, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Cafeteria keretében biztosított juttatás – nem szánít be az alapbérbe

Kérdés: Kollégáimmal együtt minimálbéren vagyok foglalkoztatva. A munkáltatóm azt szeretné, hogy a cafeteriával együtt érje el a fizetésünk a minimálbér összegét. A munkáltató belevonhatja a cafeteriát a fizetésbe?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében, vagyis a végzett munkában és annak ellenértékében. A munkabér tehát a munkavégzés ellenértéke, mely megállapítható időbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Rendkívüli munkaidő kötetlen munkarendben

Kérdés: Egyik munkavállalónk kötetlen munkarendben dolgozik, és általában igaz is, hogy a munkáját saját maga szervezheti meg, a saját időbeosztása szerint. Az elmúlt hónapban viszont nagyon sok feladata volt, állítása szerint minden héten 50-60 órát dolgozott. Egy alkalommal kifejezetten a vezetője "fogta itt", mivel egy határidős feladatot be kellett fejezni, és szüksége volt a kollégánk segítségére, bár ő már haza akart menni. Kell-e a kollégánknak túlóradíjat fizetni, illetve kell-e egyáltalán a havi alapbérén kívül bármilyen bérelemet adni neki?
Részlet a válaszából: […] ...megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.
1
2