Új év - új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt. A munkaközösség-vezetés így csak nevelési-oktatási intézményben (tehát az óvodában) látható el, (óvoda)pedagógus munkakört betöltő személy által. Ha a többcélú intézményként működő óvoda-bölcsőde vezetését a bölcsődei alapfeladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosításban töltött idő részeként szerepel. Válaszunkat a kérdésben szereplő adatok alapján adjuk meg.A mezőőr közalkalmazotti munkakör a 77/1993. Korm. rendelet. 2. melléklete szerint a fizikai munkakörök közé tartozik, betöltője "A" fizetési osztályba sorolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Határozott idejű kinevezés – a meghatározott feladat

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?
Részlet a válaszából: […] ...vagy feladat ellátásának jól körülhatárolhatónak kell lennie.A szakirodalom szerint jogellenes az a gyakorlat, ha a közalkalmazott munkakörét vagy annak részfeladatát jelöli meg a kinevezés a határozott idő alapjaként. A munkakörbe egyébként beletartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Készenléti jellegű munkakör – minősítési kritériumok

Kérdés: Milyen szempontokat kell vizsgálni ahhoz, hogy az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétel okán minősüljön egy munkakör készenléti jellegűnek?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű a munkakör, ha a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár [Mt. 91. § b) pont]. A Kúria egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Szabálytalan ünnepnapi munkavégzés szankciója

Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?
Részlet a válaszából: […] ...napra csak az alábbi esetekben lehet rendkívüli munkaidőt beosztani:– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,– az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Keresőképtelenség és kinevezésmódosítás

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságra, táppénzre már nem jogosult köztisztviselő szabadság iránti kérelmét teljesíteni.A köztisztviselő kinevezés szerinti munkakörét a munkáltató egyoldalúan – a köztisztviselő beleegyezése nélkül – módosíthatja [Kttv. 48. § (2) bek. d) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme

Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – általánosszabály szerint – a munkavállaló egyhavi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Hétvégi munkavégzés elrendelése az új állattartási szabályok miatt

Kérdés: Kisállat-kereskedést üzemeltetek, amely hétfőtől péntekig tart nyitva. A 2010. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az állat tartójának az állatot naponta legalább egy alkalommal ellenőriznie szükséges. Egy munkavállalót alkalmazok. Milyen jogszerű lehetőségeim vannak az új előírás betartására, ha ezt a feladatot is elsősorban a munkavállaló kötelezettségévé kívánom tenni?
Részlet a válaszából: […] ...a munka- éspihenőidő-szabályok kijátszásához vezet, és ezért a rendeltetésszerűjoggyakorlás követelményébe ütközik a munkavállaló munkakörébe tartozófeladatokra megbízási szerződést kötni, semmiképpen nem javasoljuk, hogy amunkáltató a megbízási szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Alkalmi munkavállaló minimálórabére

Kérdés: Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.
Részlet a válaszából: […] ...(órabér alkalmazása esetén 503 Ft). Felhívjuk a figyelmet arra, hogya 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a garantált bérminimum fizetését munkakörbetöltéséhez köti, mely az alkalmi munkavállalói könyvvel történőfoglalkoztatás során nem tipikus, ugyanakkor alkalmazandó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Nyitva tartás munkaszüneti napon – hol vásárolhatunk ünnepnapokon?

Kérdés: Bevásárlóközpontunkban sokféle üzlet (élelmiszerbolt, ruha-, műszakicikk-áruház), valamint vendéglátó- (éttermek, bárok), illetve szórakoztatóipari egység (pl. mozi, biliárdterem) működik. A bevásárlóközpontban mely egységek tarthatnak nyitva munkaszüneti napon?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy arendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyenmunkakörben foglalkoztatható. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az Mt. 125. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.