Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...is. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Munkába járás két munkahelyre

Kérdés:

A munkaszerződés két munkavégzési helyet tartalmaz, mivel a munkavállaló munkaköréből adódóan két telephelyen dolgozik felváltva. Az egyik telephelyre a munkába járás nem oldható meg tömegközlekedési eszközzel, saját gépjárművel jár. Elszámolható-e adómentesen a 15 Ft/km költségtérítés, ha a másik telephelyre megoldott a busszal történő bejárás, itt ezt is választotta, és a bérlet árát megtéríti a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Képesítési feltételekkel nem rendelkező közalkalmazott foglalkoztatása

Kérdés: A mikrotérségi szociális intézményünk tevékenységi köre: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, demens személyek nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, család- és gyermekjóléti központ biztosítása. Esetmenedzser munkakör betöltésére már több pályázatot írtunk ki, melyre a 15/1998. NM rendelet II. részében meghatározott képesítési előírásokkal rendelkező személy nem jelentkezett, így az álláshely nem került betöltésre. Az 1/2000. SZCSM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a szükséges képesítési előírások alól a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat. A család- és gyermekjóléti központ esetében, esetmenedzser munkakörre, közalkalmazotti jogviszonyban munkaviszonyt létesíthetünk-e képesítési előírásokkal nem rendelkező munkavállalóval az alábbi szabályok alapján:
- olyan munkavállalóval, aki a képesítés megszerzése érdekében már szakirányú oktatásban vesz rész (legfeljebb 5 év mentesítés),
- az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését (legfeljebb 5 év mentesítés), vagy
- családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a munkavállaló az előírt végzettséget a nyelvvizsga hiánya miatt nem szerezte még meg (legfeljebb 5 év mentesítés)?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni. Ebbe a személyi körbe tartozik a család- és gyermekjóléti központi feladatot ellátó szervezeti egységnél esetmenedzser munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, ezt a munkakört is a 257/2000. Korm. rendelet 2. mellékletének II. pontja nevesíti.A 257/2000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Költségtérítés saját gépkocsi használata után

Kérdés: A Támogató Szolgálatban személyi segítő tevékenységét végző szakdolgozók saját gépkocsit használnak a munkakörük ellátásához. A személyi segítők a munkáltató székhelye szerinti városban és a támogató szolgálat járásainak különböző településein is látnak el személyi segítést, ahová saját gépkocsival járnak. Van olyan dolgozó, aki vidékről jár be a székhelyre, és innen megy vidékre ellátásba. Saját személygépkocsi használata esetén megilleti-e őket költségtérítés és milyen összegben? Milyen nyilvántartást kell vezetni nekik? Kell-e erről írásba foglalni valamit?
Részlet a válaszából: […] ...két részre kell bontani a kérdés alapján: egyrészt a munkavállalók a munkába járáshoz (hazautazáshoz) is használják azt, másrészt a munkaköri feladataik ellátásához is. A munkába járásra a munkavállalót költségtérítés illetheti meg. A vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – a közhasznú munka beszámítása

Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama, valamintc) az 1992. július 1-jét követően azoknak a munkaviszonyoknak az időtartama, amely alatt a közalkalmazott a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel már rendelkezett.Az 1997-ben közfoglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Besorolás és pótlék egyházi fenntartású bölcsődében

Kérdés: Egyházi fenntartású családi bölcsődében munkaszerződést kötünk a dolgozóinkkal. 2022. február 1-jétől szeretnénk alkalmazni napi 4 órás részmunkaidőben egy munkavállalót, aki eddig közalkalmazottként dolgozott, szociális munkás egyetemi végzettséggel rendelkezik, és most végzi a kisgyermeknevelő-gondozó tanfolyamot. Ebben az esetben az egyetemi végzettséget figyelembe kell venni a besoroláskor? Hogyan alakul az ő szociális ágazati összevont pótlékának összege, mivel még nem rendelkezik a felvételekor kisgyermeknevelő végzettséggel? A garantált bérminimummal számolunk?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben nem szerepelt, milyen munkakörben kívánják foglalkoztatni az adott munkavállalót, ezért válaszunkat abból a feltételezésből kiindulva adjuk meg, hogy kisgyermeknevelő munkakörre kötik meg a munkaszerződést. Az Nkt. 65. §-a (9) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Gondozó munkakörben dolgozók – besorolási alternatívák

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Gépkocsihasználat és utazási költségtérítés

Kérdés: Munkaköri autó esetén (ha a magánhasználat üzemanyagköltségét a munkáltató téríti), a munkavállaló részére téríthető-e a 86%-os vonat- vagy buszbérlet munkába járásra?
Részlet a válaszából: […] ...megtérítést ilyen esetben jogszabály nem ír elő. A 39/2010. Korm. rendelet hatálya kiterjed minden munkavállalóra, azokra is tehát, akik munkakörüknél fogva a munkáltató belső szabályzata alapján személygépkocsi-használatra jogosultak. Költségtérítés akkor jár, ha–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Fiatalkorúakkal foglalkozó közalkalmazottak erkölcsi bizonyítványa

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása óta a betölteni kívánt munkakörtől függően a Kjt. eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Vagy munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Intézményünk egyes munkakörei (pl. kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör) esetén a Kjt. 20. §-a (1), (2d) és (2e) bekezdésére hivatkozás szükséges? Kisegítő, technikai személyzet, tehát dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves munkakör esetén elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére hivatkozni? Gazdasági személyzet, azaz gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére utalnunk?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottakon túl a (2a) és (2e) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés". A szabály nem részletezi, hogy milyen munkaköröket betöltő közalkalmazottakról van szó, amiből az következik, hogy az említett tevékenységet folytató munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Az a körülmény, hogy arról adott tájékoztatást amunkába visszatérő munkavállalónak, hogy nem tudja képzettségének megfelelőmunkakörben foglalkoztatni, ugyanakkor más, alacsonyabb végzettségűmunkavállalókat is felvett az utóbbi időben, önmagában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.