36 cikk rendezése:
11. cikk / 36 Munkavégzés alóli mentesítés a munkavállaló felmondása esetén
Kérdés: Egy alkalmazottunk 2011. szeptember 4-i keltezéssel 35 napos felmondási idővel (mely szeptember hó 5-től október hó 9-ig tart) "október 9-ére" rendes felmondással felmondott. Kérte, hogy a felmondási idő egészére vagy egy részére mérlegelésünk szerint mentsük fel a munkavégzés alól. Cégünk szeptember 30-ig foglalkoztatná, ez lenne a kilépés dátuma. Munkavállalónk ezt nem fogadja el. Szeretne felmentést a munkavégzés alól, de a bérét szeretné megkapni október 9-ig. Törvény szerint megszüntethetem-e a munkaviszonyát szeptember 30-án, ha már nincs szükségem a munkájára? A munkavállaló szerint neki jár a felmentési bér, a felmondási idő alatt, arra tekintettel, hogy október 9-ére mondott fel. Tudomásom szerint viszont a munkavállalói felmondásnál nincs munkavégzés alóli felmentési idő, vagy végigdolgozza a felmondási időt, vagy ha kérésére felmentem a munkavégzés alól, akkor a munkaviszonya is megszűnik.
12. cikk / 36 Vezető helyettesének felelőssége
Kérdés: A munkavállaló gazdasági igazgató és egyben az ügyvezető helyettese, tehát az Mt. 188. § (1) bekezdése szerintinek minősül. A helyettesítés ténye a munkaköri leírásból és az SZMSZ-ből is egyértelműen kiderül, valamint a napi gyakorlat során is megvalósul. Szervezeti átalakítás következtében a gazdasági igazgató hatásköre (aláírási, utalványozási, ellenjegyzési) jogköre csökkenni fog, de a helyettesi minősítése megmarad. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóegységek önálló döntési jogköre fog nőni. A gazdasági igazgató az új rendszer miatt ki akarta zárni a felelősségét több szempontból a cég működését illetően, így kifejezetten a cég elért eredménye miatt, hiszen úgy gondolja, már nem lesz az eredményre olyan közvetlen befolyással, mint jelenleg (most mindent utalványoz, vagy előzőleg ellenjegyez az ügyvezetői aláírást megelőzően), továbbá kevesebb lesz a gazdasági és szakmai kontrollja is. Véleményem szerint esetében kizárt a felelősség bárminemű korlátozása, hiszen pontosan ezen státusz miatt általános felelőssége áll fenn a társaság stratégiájáért, üzletpolitikájáért és ezáltal eredményéért is. Ezért úgy gondolom, nem mondhatja azt, hogy nem felelős a cég mérleg szerinti eredményének alakulásáért. Jól gondolom, hogy a helyettesi státusz miatt vezető állású munkavállaló semmilyen módon nem korlátozhatja a felelősségét a cégnél zajló folyamatok és az eredmény tekintetében, azaz nem csupán kifejezetten károkozás kapcsán, hanem általánosan fennáll esetében a fokozott felelősségi alakzat?
13. cikk / 36 Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság
Kérdés: Cégünknél 25 éve dolgozik az egyik munkavállalónk. A gazdasági helyzetre tekintettel sajnos kénytelenek vagyunk megszüntetni a munkakörét, ezért 2011. szeptember 1-jével fel akarunk mondani. Szeptember 3-án azonban eléri azt a kort, amikor az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig 5 éve lesz hátra. Bérszámfejtőnk szerint nem fog járni neki emelt összegű végkielégítés, mert amikor felmondunk neki, még nem lesz védett korban. Helyesen járunk el, ha nem fizetünk neki emelt összegű végkielégítést?
14. cikk / 36 Versenytilalmi megállapodás – megfelelő ellenérték
Kérdés: Cégünkhöz gazdasági igazgatói munkakörbe szeretnénk felvenni egy új munkavállalót. Korábbi rossz tapasztalatokból kiindulva azonban versenytilalmi megállapodást is szeretnénk kötni a munkaszerződésbe foglaltan. Számunkra az lenne a legkedvezőbb, ha a munkabérébe beépítenénk a díját annak, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén más konkurens cégnél egy évig ne helyezkedjen el. Belefoglalhatjuk-e ezt a munkaszerződésbe akként, hogy "a versenytilalmi megállapodás ellenértéke a munkabérbe került beépítésre"?
15. cikk / 36 Érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony felszámolása
Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellenőr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?
16. cikk / 36 Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban
Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
17. cikk / 36 Biztonságos őrzés feltétele bűncselekmény elkövetésekor
Kérdés: Egyik munkavállalónk pénzkezelői munkakörben dolgozik, a munkatársaknak osztja ki az utalványokat, illetve kezeli a házipénztárt. Januárban, az év eleji nagyobb mértékű utalványok megérkezését követően a pénzkezelő munkatárs néhány percre elhagyta az irodáját, kiment a mosdóba. Az irodát ugyan igen, de a páncélszekrényt nem zárta be, és mire visszaért, mintegy 1,5 millió forint értékű utalvány tűnt el. Tettünk feljelentést, de várhatóan nem lesz meg a tettes, így kárigénnyel kívánunk élni a munkavállalóval szemben. Ő ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a bűncselekmény elháríthatatlan ok, és így nem felelős az utalványok eltűnéséért.
18. cikk / 36 Csoportos létszámcsökkentés kormánytisztviselőknél
Kérdés: Kormánytisztviselői jogviszonyban állók tekintetében hogyan érvényesülnek az egyéb jogviszonyokban (Mt. és Ktv. hatályai alá tartozók esetében) irányadó csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok?
19. cikk / 36 Magáncélú autóhasználattal okozott kár
Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.
20. cikk / 36 Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme
Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?