1. cikk / 27 Rendkívüli munkavégzés díjazása – a pedagógusok
Egyházi fenntartású köznevelési intézmények pedagógusai esetében a rendkívüli munkavégzés óradíjának kiszámításakor milyen számítási kulcsot kell használni? Ismeretes olyan gyakorlat, amelyben a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdése alapján számolnak. Van azonban olyan is, aki az óradíjat az Mt. 139. §-a szerint számítja. Itt a közbeékelt mondatrész ("eltérő megállapodás hiányában") azt jelenti, hogy a munkáltató jogosult a pedagógusok esetében nem az Mt. 139. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint, hanem a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdésében meghatározott számítási módot alkalmazni? Jogszerű-e arra hivatkozni ebben az esetben, hogy a pedagógusok esetében méltatlan lenne a heti 40 órás munkaidő alkalmazásával kiszámított óradíj, hiszen a csoportokban töltött órák, szakszerű tanítással töltött órák száma mellett a felkészülés, a dolgozatok javítása, az adminisztráció és az egyéb pedagógusfeladatok ellátása még további órákat igényel, ezért a tanítók, tanárok tekintetében méltányosabb a heti 22 órával történő számolás?
2. cikk / 27 Egyenlőtlen munkaidőbeosztás – a bér elszámolása
3. cikk / 27 Készenlét – időtartam, nyilvántartás és átalánydíjazás
4. cikk / 27 Költségtérítés – a munkaszerződéstől eltérő helyre utazás
5. cikk / 27 Vasárnapi pótlék – nem jogosultak a játszóház dolgozói
6. cikk / 27 Munkakör átadása a munkavállaló keresőképtelensége esetén
7. cikk / 27 Diszpécserek munkaideje
8. cikk / 27 Kiküldetésre járó díjazás
9. cikk / 27 Bérpótlékátalány kikötése alkalmi munka esetén
10. cikk / 27 Kiküldetésre járó napidíj telephelyen kívül végzett munka esetén
1. Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók reggel beérnek a munkáltató telephelyére, ahonnan kimennek az építési területre, és munkaidejüket ott dolgozzák le.
2. A könyvvizsgáló, aki a cég ügyfeleihez is kijár a munkaköréhez tartozóan.
3. A területi képviselő, aki a potenciális ügyfelekkel tárgyal azok székhelyén/telephelyén.