7 talált cikk a rendes munkaidő , teljes munkaidő , alapbér , munkáltató , díjazás , munkavállaló , munkaidő-beosztás , bérpótlék , munkaidőkeret kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése úgy szól, hogy a napi munkaidő mértéke az általános teljes napi munkaidő (8 óra), havi alapbérrel, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. A munkaszerződés nem említi, hogy a munkakör készenléti jellegű munkakör lenne, továbbá a felek hosszabb teljes napi munkaidőben (12 óra), és így a beosztás szerinti hosszabb napi munkaidőben (24 óra) sem állapodtak meg. A gyakorlatban azonban a munkavállaló munkaideje úgy került beosztásra, hogy 24 órát dolgozott, majd 48 óra szabadidő jött, majd egy év elteltével úgy módosult ez a beosztás, hogy 24 órát dolgozott, amit 72 óra szabadidő követett. A munkabér kifizetése mégis napi 8 órának megfelelően történt, havibérként, valamint figyelembe vették az éjszakai pótlékot. A munkavállaló munkaideje tehát annak ellenére került 24 órára beosztásra, hogy a feltételei nem álltak fenn. Ebben a helyzetben a munkavállaló milyen pótlékokra lett volna jogosult, hogyan kellett volna a munkaidőt elszámolni? Egyik számítás: 24 órából 8 óra rendes munkaidő szerinti díjazás, 4 óra rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és 12 óra ügyeleti pótlék. Másik számítás: a munkaidőkeretben figyelembe veszem, hogy mennyi a teljesítendő órák száma, abból hányszor 24 órát teljesített, és a munkaidőkereten felül teljesített órákat "rendkívüli munkaidő" bérpótlékkal veszem figyelembe. Amennyiben egyik sem helyes, kérem tanácsukat, hogy milyen elszámolás szerinti igény támasztható a munkáltatóval szemben.

Kérdés: A pihenő- vagy hétvégi munkanapon végzett túlóra esetén, ha az alap 8 óra balanszba kerül, a munkáltató köteles-e a műszak- és hétvégi pótlékkal együtt a 100% túlórapótlékot is kifizetni az adott hónapban, vagy elteheti-e azt is balanszba?

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)–(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?

Kérdés: Havibéres dolgozó általános munkarendben dolgozik (nincs munkaidőkeret bevezetve), és a szerződése szerint külföldre szolgáltatásnyújtást végez. Ha március 15-én és 16-án dolgozott, mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ha cserébe pihenőnapot kér mindkét napra, akkor milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek?

Kérdés: Az egyik területünkön az alábbi munkarendet vezetjük be, amelyben az érintett munkatársaink délelőtti, délutáni, éjszakai műszakok forgásában fognak dolgozni. Minden munkarendben el kell dönteni, hogy a hét mikortól indul. Ha a hét kezdetét hétfő 06:00 órára hirdetem meg ebben a munkarendben, akkor az éjszakai műszakban vasárnapra meg kell fizetni a pihenőnapra járó pótlékot, valamint a vasárnapi pótlékot is? Ha a hét kezdetét vasárnap 22:00 órára teszem, akkor viszont a csütörtök 06:00 órakor lejár a "munkahét", ezért mind a két péntekre (délelőtti és délutáni műszakokban is) meg kell fizetni a pihenőnapi rendkívüli munkára járó pótlékot, azaz 100% + 100%-ot? Helyes a következtetésem?

Kérdés: November 1-jén, munkaszüneti napon havibéres kollégánk külföldi kiküldetés keretében dolgozott (a távol-keleti partner akkor ért rá a megbeszélésre). A napidíjat természetesen megkapja arra a napra is. Ezen túl jár-e neki túlórapótlék vagy szabadság helyette, esetleg bármilyen ellentételezés?

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon munkát végez rendes munkaidőben, milyen módon kell elszámolni a díjazását? Valóban az alapbére háromszorosát kapja erre a napra?