10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban
Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
2. cikk / 10 Készenlét díjazása átalányként
Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
3. cikk / 10 Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása
Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
4. cikk / 10 Munkaszüneti napra járó díjazás mértéke készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, megszakítás nélküli munkarendű portások munkaszüneti napi bérének és pótlékainak számfejtése hogyan helyes 2017. október 23-ára, ha az adott munkavállaló a munkaszerződése szerint 6 órás, de azon a napon 18 órát dolgozott? A kollektív szerződés szerint munkaidőkeretet alkalmaznak, a portásoké éves. Jár neki a ledolgozott órára járó bér és a távolléti díj 6 órára, illetve a 100% rendkívüli munkavégzésért járó pótlék?
5. cikk / 10 Munkaszüneti napra járó távolléti díj
Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben dolgozom, órabért kapok napi nyolc órára. A március 15., április 14. és 17-i ünnepnapokon nem dolgoztam, de a munkáltatóm nem fizetett ezekre a napokra távolléti díjat, pedig úgy tudom, kellene neki. Az indoka az volt, hogy a ledolgozandó munkám nem csökkent, mert volt 32 óra túlórám is ebben a két hónapban. Jogos ez így, vagy próbáljam tovább követelni a távolléti díjat?
6. cikk / 10 Munkaszüneti nap – díjazás és "időelszámolás"
Kérdés: Cégünkben megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak az órabéres munkavállalók. Fizetett ünnepet csak azoknak a munkavállalóknak számoltunk el, akik be voltak osztva, és munkát is végeztek a munkaszüneti napon. A havi munkaidőkeretet az ünnepnapok számával csökkentve állapítottunk meg, és ehhez képest számolom ki a túlórákat. Nálunk a megszakítás nélküli munkarend miatt nincs munkanapkiesés az ünnepek miatt, mivel aznap is megy a gyártósor. Az ünnepre akkor is kell távolléti díjat fizetnünk, ha nem végez munkát aznap a munkavállaló? Amennyiben igen, akkor csak a nyolc órára kell fizetnünk, vagy mivel ők 12 órás műszakban dolgoznak, akkor 12 órára?
7. cikk / 10 "Fizetett ünnep" elszámolása
Kérdés: Megilleti-e a "folyamatos műszakban" (megszakítás nélküli tevékenység keretében), munkaidőkeretben dolgozó, órabéres munkavállalót a "fizetett ünnepre járó távolléti díj" akkor, ha a munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon munkát végez? A "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik? Találkoztam olyan állásponttal, amely szerint az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint nem a munkaidőkeretre, hanem az általános munkarendre vonatkozik, hiszen ott állhat elő "veszteség" abból adódóan, hogy a munkavállaló egy munkanapra eső munkaszüneti napon nem tud munkát végezni úgy, hogy óra- vagy teljesítménybérben dolgozik.
8. cikk / 10 Órabéres munkavállaló díjazása munkaszüneti napra tekintettel
Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló 2013. augusztus hónapban napi 12 órás beosztással 180 órát dolgozott. Munkaszüneti napon, 20-án szabadnapja vagy pihenőnapja van. Milyen díjazás illeti meg erre a hónapra? Mennyi a munkaidőkereten felüli rendkívüli munka, illetve jár-e neki díjazás a munkaszüneti nap miatt? Általános munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak jár-e díjazás erre az augusztus 20-i munkaszüneti napra, munkavégzés nélkül?
9. cikk / 10 Havibéres munkavállaló díjazása szabadság esetén
Kérdés: Az új Mt.-ben havibérnél általános teljes napi munkaidő esetén hogyan kell kiszámolni a szabadságra jutó távolléti díjat? Ha például 150 000 Ft-os az alapbér, és 20 munkanapos a hónap, akkor az egynapi távolléti díj összege 150 000/174 x 8 = 6897 Ft? Ezzel egyidejűleg akkor a fennmaradó 19 munkanapra hogyan kell díjazást fizetni? A bér összege 19 x 6897 = 131 043 Ft, vagy 150 000/20 x 19 = 142 500 Ft, és akkor összesen a havidíjas munkavállaló bruttó bére 137 940 Ft, vagy 149 397 Ft, vagy mégis 150 000 Ft?
10. cikk / 10 Díjazás munkaszüneti napra
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.
