Munkabérszámítás munkaidőkeretben és kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti esetben a munkavállaló munkaidőkeretben irányadó munkaidejét az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése alapján akként kell kiszámítani, hogya) a novemberre és decemberre eső általános munkarend szerinti munkanapok számából (21+22 nap) le kell vonni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

12 órás munkarend elszámolási kérdései – a vasárnapi pótlék

Kérdés: A teljes munkaidős, havibéres kollégáink egy részét a jövőben 12 órás műszakokban szeretnénk foglalkoztatni, hathavi munkaidőkeretben. Változtat-e ez a havi alapbér elszámolásán? Ebben az esetben jár-e vasárnapi pótlék? A szabadságot továbbra is nyolc órával kell nekik elszámolnunk? A fizetett ünnepre is nyolc órát kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...havibér a "munkaidőkeretes" munkavállalót minden hónapban megilleti, a beosztás szerinti munkaidőtől függetlenül. Azaz, a pontos műszakrendtől függetlenül, munkaidőkeret esetén csak annak zárásakor kell összevetni a keret tartama alatt az egyes hónapokra kifizetett alapbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszából: […] ...osztható be (azaz hétfőtől péntekig), minden napra egyenlő mértékben [Mt. 97. § (2) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret alkalmazása) esetén a beosztás ettől eltérhet, de az alapvető számítási logika nem változik meg. Ha a hónapban van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Osztószám a távolléti díj megállapításakor

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót 24/72 órás munkaidőben foglalkoztatja, az Mt. 91. §-ának b) pontjában foglaltak alapján készenléti jellegű munkakörben, havibéres elszámolásban. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munka­időt az Mt. 93-94. §-aiban foglaltak figyelembevételével, munkaidőkeretben határozta meg. A munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkanapjainak a száma 2012. decemberben 3 munkanap és 1 nap rendes szabadság. Milyen osztószámmal kell a számfejtéskor megállapítani a kieső időre jutó, illetve a ledolgozott időre járó munkabért? Az elkövetkező időszakban – amennyiben a dolgozó keresőképtelen állományba kerül – az adott hónapban milyen osztószámmal kell számolnunk a ledolgozott időre járó munkabére, illetve a rendes szabadsága és betegszabadsága megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A 2012. december havi munkabért még a régi Mt. távolléti díjra vonatkozó szabályai alapján kell kiszámítani. E szerint az egynapi távolléti díjnál az osztószám a tárgyhavi munkanapok száma. Ebből az egy órára járó távolléti díj az előbbi eredmény és a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.
Részlet a válaszából: […] ...– és nem a beosztás szerintimunkaidő hosszának – megfelelő díjazást kap a munkavállaló. Az Mt. 118/A. § (5)bekezdése szerint munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-számításkor azMt. 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét, így a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
Részlet a válaszából: […] ...vett (8 órai) távollétnek felel meg.A szabadság idejére fizetendő távolléti díj, illetve aszabadság kiadását követően a munkaidőkeretből még hátralévő munkaidőszámításában az Mt. 118/A. § (5) bekezdése ad iránymutatást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] ...idején (időszakában) érvényes személyialapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint – a munkaidő-beosztástól eltérő,illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzés miattikiegészítő pótlék együttes összegének a távollét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.