Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni szükséges, a kérdés alapján nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a munkavállaló valóban készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatható-e. A készenléti jellegű munkakör ugyanis nem azt jelenti, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Rugalmas munkarend értelmezése

Kérdés: Az egyik vezetőnk értelmezése szerint az értékesítésben dolgozó kollégáinknak csak 30 óra a heti munkaideje, a fennmaradó 10 órára nem adhat ki neki a főnöke munkát, és nem is kérheti számon. Az érintett munkavállalók rugalmas munkarendben dolgoznak, hetente 30 órát kötelesek az irodában tölteni, hétfőtől péntekig 8 és 14 óra között. A munkaszerződés szerint egyébként teljes munkaidős munkavállalókról van szó. Adhat-e a rugalmas munkarendben dolgozó kolléga felettese utasítást, feladatot a nem kötött heti 10 órára? Ezeket a feladatokat számon is kérheti? A dolgozók által leadott jelenléti ívben kell-e jelezni a nem kötött 10 óra munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésekből – a kérdés szerint – egyértelmű, hogy az érintett munkakörökben is teljes munkaidőben dolgoznak a munkavállalók. A munkáltató által meghatározott munkarend csak azt adja meg, hogy a heti 40 órából 30 órát kell kötelezően az irodában eltölteni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Kötetlen munkarend

Kérdés: Társaságunk minden vezető munkatársat kötetlen munkarendben foglalkoztat. Eltekintve heti néhány értekezlettől, konferenciahívástól és évente 2-3 rendezvénytől, a vezetők valóban teljesen szabad belátásuk alapján osztják be a munkaidejüket. Fenntartható-e a kötetlen munkarendjük a most változó szabályok alapján is, vagy a jövőben nekik is kötelező lesz jelenléti ívet vezetniük? A kötetlen munkarendet kötelező a munkaszerződésben kikötni?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos szabály szerint akkor beszélünk kötetlen munkarendről, ha a munkáltató heti átlagban a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Munkaszüneti napi munka díjazása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Ha dolgozóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ezt a plusz 8 órát 150% pótlékkal kell elszámolni, és még ezenfelül 100% munkaszüneti pótlék is megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Először azt kell tisztázni, hogy a munkaszüneti napi munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben került-e sor. Rendes munkaidőben munkaszüneti napon eleve csak azok a munkavállalók foglalkoztathatók az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése értelmében, akiknek a munkáltatója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.