Készenlét – időtartam, nyilvántartás és átalánydíjazás

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?
Részlet a válaszából: […] A készenléti átalány megállapítására valóban nincs kifejezett törvényi szabály. A jogszabály csak annyit tartalmaz, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlét esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek

Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a munkáltató joga, hogy meghatározza, a hét mely napjain és a nap mely óráiban kell teljesíteni a munkaidőt [Mt. 96. § (1) bek.]. Ezt nevezzük a munkaidő beosztásának. A munkáltató azonban úgy is rendelkezhet, hogy a munkaidőt a munkavállaló saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Vezető kötetlen munkarendben – a túlóra díjazása

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott vezetőnek, akinek a munkaszerződése alapján a munkaideje napi nyolc óra, és a munkarendje kötetlen, lehet-e túlmunkát pénzben megváltani? Vagy ez csak egy lehetőség a munkáltató számára, nem kötelező ellenértéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kötetlen munkarend annyit jelent, hogy a munkavállalónak nincs a munkáltató által elrendelt munkaidő-beosztása, hiszen azt saját maga határozhatja meg. Ezt a jogot ugyanis a munkáltató írásban átengedi számára. Kötetlen munkarend ott alkalmazható, ahol mód van a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Külföldi kiküldetésben töltött munkaszüneti nap elszámolása

Kérdés: Néhány havibéres munkatársunk az október 23-i hosszú hétvégét külföldön töltötte, betanulási célú kiküldetésben. Elegendő erre a napra "kiküldetést" írni a munkaidő-nyilvántartásba? Hogyan kell nekik elszámolni az október 23-i napot, ha egyébként a tanfolyam ezen a napon is tartott, kitöltve a napi nyolcórás munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak külföldön történő munkavégzés esetén rendes munkaidő munkaszüneti napra is beosztható [Mt. 102. § (2) bek. és 101. § (1) bek. h) pont]. Október 23-án a munkavállaló külföldi kiküldetésben jogszerűen dolgozhat. Mivel a munkavállaló ezen a napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Távolléti díj számítása bérpótlékátalány alkalmazásakor

Kérdés: Ha egy dolgozónknak készenlétátalányt határozunk meg, az része a távolléti díjnak? A szabadság az alapbére után számolódik, és a havi átalány eredeti összegben számfejtésre kerül? Ilyen esetben szükséges a munkaidő-nyilvántartáson jelölni a készenléti órákat? A 168 órás korlát vonatkozik készenlétátalányban részesülő munkavállalóra is?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglalóhavi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Ilyen bérpótlékátalány esetén a távolléti díj alapbérrésze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Munkavégzés nyilvántartása kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaságunk üzletkötőket alkalmaz teljes munkaidős munkaviszonyban. Az üzletkötők a munkaszerződésük szerint kötetlen munkarendben és változó munkavégzési helyen végeznek munkát. Milyen módon kell eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségünknek, és mire kell kiterjednie, ha ennyire nehezen ellenőrizhető a munkavégzés ténye? A fenti esetben értelmezhető-e a rendkívüli munkavégzés fogalma?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 140/A. § (1) bekezdése szerint a munkáltató kötelesnyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével,készenlétével, szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményévelkapcsolatos adatokat, akként, hogy naptári naponként vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkeret alkalmazásakor is jár az ellenérték

Kérdés: Több munkavállalónk esetében havi 172 óra munkaidőkeretről rendelkeztünk, egyben azt is kikötve, hogy amennyiben a munka a havi munkaidőkereten belül nem végezhető el, erről kötelesek haladéktalanul a rugalmas munkaidő-beosztást engedélyező vezetőt tájékoztatni, aki rendelkezik a túlmunka elrendeléséről vagy a feladatok átcsoportosításáról. Az érintettek munkaszerződése szerint a munkavállalót csak a tájékoztatási kötelezettsége és a túlmunka szabályszerű elrendelése esetén illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által tudomásul vett – hitelt érdemlőenbizonyított és szükséges – rendkívüli munkavégzés ellenértéke a munkavállalótmunkaidőkeret alkalmazása esetén is megilleti [Mt. 147. § (1) bekezdés]. Ennekalapján téves az a jogértelmezés, amely – az Mt. 147....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.