Munkaidő nyilvántartása és beléptetőrendszer

Kérdés: A cégnél, ahol sofőrként dolgozom, beléptetőrendszer lett telepítve. Adott esetben nekem hajnali 4 órától 12 óráig tart a munkaidőm. 4 óra előtt érkezem a munkahelyemre, de hiába rögzíti ezt a beléptetőrendszer, csak 4-től kezdik számolni a munkaidőt. Pedig 4-re már túl vagyok az autó megpakolásán és akkor indulok el. 12 óra után érkezem vissza, de hiába ekkor rögzíti a rendszer a belépésemet, csak 12-ig számolják el a munkaidőmet. Sőt levonnak belőle 20 perc munkaközi szünetet, amit pedig napközben nem is veszek igénybe. A hónap végére ezért, hiába rögzít a rendszer naponta 8 óránál több időt, mégis akár 1 nap szabadságot is levonnak órahiány miatt. Tanácsukat kérném, hogy jogos-e ez az egész.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő a munkáltató által munkavégzésre előírt (beosztott vagy rendkívüli munkavégzésre adott utasítással előírt) idő. Ez a következő részekből áll: a munkavégzés és a rendelkezésre állás ideje, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
Részlet a válaszából: […] A kötetlen munkarendben nem a munkáltató osztja be a munkavállaló munkaidejét, hanem ezt a jogát a munkavállalónak írásban átengedi. Ezért kötetlen munkarend esetén a munkáltató nem felel a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok betartásáért [Mt. 96. § (2)-(3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Kötetlen munkarend és munkaidőkeret kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: Az egyik csoportvezetőnk munkaszerződésének értelmezéséhez kérem segítségüket. A munkaszerződés egyik pontja szerint a munkavállaló munkarendje kötetlen, és kimondja, hogy nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni, mivel a dolgozó maga osztja be az idejét. Ugyanakkor ezt a pontot soha nem alkalmaztuk, mivel munkája természete miatt mindig bent ül az irodában a gépe előtt, tehát a munkaidő-beosztása adott volt. Másrészt, a szerződése egy másik pontja azt mondja, hogy egyhetes munkaidőkeretben kerül sor a foglalkoztatására. A kollektív szerződésünk viszont háromhavi munkaidőkeretet ír elő majdnem minden szervezeti egységre, arra is, amelyben ő dolgozik. Kell-e munkaidő-nyilvántartást vezetnünk az ő esetében, illetve alkalmazhatjuk-e rá is a háromhavi keretet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkaszerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálytól, így többek között kollektív szerződéstől általában a munkavállaló javára eltérhet [Mt. 43. § (1)-(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Gépjárművezetők munkaközi szünete és munkaidő-nyilvántartása

Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadha­tó-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] A gépjárművezető munkavállaló esetén nem csak az minősül munkaidőnek, amikor a gépkocsi mozgásban van. A Kkt. szerint ugyanis munkaidő: a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja– a vezetési időt,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. §-ának a) és b) pontja szerint rendkívüli munkaidőnek minősül – többek között – a munkaidő-beosztástól eltérő időpontban teljesített, illetve a munkaidőkereten felüli munkaidő. A munkaidő-beosztástól eltérő időpontban teljesített rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Kötetlen munkarend 2014-től

Kérdés: Az Mt. 2014. január 1-jétől életbe lépő változásai érintik azon munkavállalóinkat, akiket kötetlen (rugalmas) munkarendben foglalkoztatunk, mivel esetükben eddig törzsidőt kötött ki a cég. E szerint hétköznap 9-13 óra között kötelező volt a székhelyen dolgozniuk. Január 1-jétől ez már nem megengedett, ugyanakkor továbbra is szeretnénk, hogy a munkaidő egy része felett a munkáltató rendelkezzen. Kiköthetjük-e a munkavállalóval kötött megállapodásban, hogy a kötetlen munkarend mellett, munkaköri feladatainak egy részét, azok sajátos jellegénél fogva továbbra is meghatározott időpontban (9-13 óra között) köteles teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2013. december 31-ig hatályos szabálya szerint kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Munkaközi szünet és a beosztás szerinti munkaidő

Kérdés: Online munkaidő-nyilvántartás bevezetésével a munkaközi szünet törvényes számításában kérném szakmai állásfoglalásukat. A munkáltató megállapodást kötött a munkavállalókkal – 20 perc helyett – 30 perc munkaközi szünetre a törvényi feltételek teljesülése esetén, amely a munkaközi szünet nem képezi a munkaidő részét. Ebben az esetben a beosztás szerinti napi munkaidő alatt mit kell érteni? A munkavégzés kezdetétől a munkavégzés befejezéséig eltelt "bruttó" munkaidőt vagy a munkaközi szünet nélküli "nettó"-t? Példák: 1. 8.00-17.00 óráig van 9 óra, ebből 8.30 perc munkaidő + 30 perc munkaközi szünet; 2. 8.00-17.05 óráig van 9 óra 5 perc, ebből 8.20 perc munkaidő + 45 perc (30+25) munkaközi szünet, vagy mivel a tényleges munkával töltött "nettó idő nem éri el a 9 órát, a munkaidő 8.35 perc és a munkaközi szünet csak 30 perc?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. §-ának (4) bekezdése szerint a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, az tehát nem a munkaidő része (kivéve ha a felek ettől eltérően állapodtak meg, vagy kollektív szerződés így rendelkezik). A beosztás szerinti napi munkaidőt tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkeretenfelüli időtartam rendkívüli munkavégzésnek minősül [Mt. 126. § (1) bekezdés]. Amunkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződésrendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.