Munkaidő-beosztás mint jelenléti ív

Kérdés: Az adott hónap megkezdése előtt 168 órával rendelkezésre áll nyomtatott formában a rendes munkaidőt tartalmazó, egész hónapra előre, géppel kitöltött jelenléti ív. A munkavállaló egy adott napra csak akkor jegyez be tollal bármit, ha a megadott időponttól eltérő volt a munkavégzés ideje. A jelenléti ívet a hónap végén, egyszer írja alá minden munkavállaló. Ez így megfelelő? Az így vezetett jelenléti íven a túlórát és az önként vállalt túlórát el kell különíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kifejezetten megengedi, hogy a rendes és a rendkívüli munkaidő kezdete és vége nyilvántartható az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is [Mt. 134. § (3) bek.]. A törvény szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munka- és pihenőidő-nyilvántartás – a jelenléti ív vezetése

Kérdés: Van-e valami különleges szabály a 2014-es évre vonatkozóan a jelenléti ív formátumával, tartalmával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak nyilván kell tartania a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, valamint a szabadság tartamát [Mt. 134. § (1) bek.]. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Gépjárművezetők munkaközi szünete és munkaidő-nyilvántartása

Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadha­tó-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] A gépjárművezető munkavállaló esetén nem csak az minősül munkaidőnek, amikor a gépkocsi mozgásban van. A Kkt. szerint ugyanis munkaidő: a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja– a vezetési időt,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Kötetlen munkarend

Kérdés: Társaságunk minden vezető munkatársat kötetlen munkarendben foglalkoztat. Eltekintve heti néhány értekezlettől, konferenciahívástól és évente 2-3 rendezvénytől, a vezetők valóban teljesen szabad belátásuk alapján osztják be a munkaidejüket. Fenntartható-e a kötetlen munkarendjük a most változó szabályok alapján is, vagy a jövőben nekik is kötelező lesz jelenléti ívet vezetniük? A kötetlen munkarendet kötelező a munkaszerződésben kikötni?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos szabály szerint akkor beszélünk kötetlen munkarendről, ha a munkáltató heti átlagban a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke kötetlen munkaidőben

Kérdés: Munkavállalóink kötetlen munkaidőben dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy mikor és mennyit töltenek munkával. Egyetlen elvárás feléjük, hogy minden hónapban a munkanapoknak megfelelő 8 órás munkamennyiséget teljesítsék. Többen jelezték, hogy szeptemberben a 22 munkanapra eső rendes óraszámon felül kellett munkát végezniük, mivel sok volt a feladat. Ilyen esetben kell-e a havi munkabéren felül fizetnünk valamit? Hogyan állapítsuk meg, hogy mennyit, hiszen jelenléti ívet nem vezettek?
Részlet a válaszából: […]  Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül a törvény szerinti ellenérték illeti meg, ami – attól függően,hogy a rendkívüli munkavégzés munkanapon vagy pihenőnapon/pihenőidőben történt- pótlék és/vagy szabadidő [Mt. 147. § (1)-(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.