Elszámolás negyedéves munkaidőkeretben

Kérdés:

Intézményünkben negyedéves munkaidőkeret szerint dolgozunk. A munkaidőkereten felüli munkaórák elszámolása (túlóra-kifizetés vagy szabadidő-megváltás) április hónapban megtörténhet-e?

Részlet a válaszából: […] Legfeljebb 4 havi vagy 16 hetes munkaidőkeretet minden munkáltató jogosult elrendelni [Mt. 94. § (1) bek.]. Ezért a kérdés szerinti negyedéves (három hónapos) keret alkalmazásának nincs akadálya. Amennyiben a munkaidőkeret egy hónapnál hosszabb, a keret végi elszámolás és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Munkaidő tartamának kerekítése

Kérdés:

Szociális intézményben, munkaidőkeretben dolgozó gondozónő munkaszüneti napi munkaidő-beosztása 7–19 óráig szólt. 13 óra 20 perckor a dolgozó jelezte, hogy nincs jól, munkáját átadta felettesének, annak engedélyével hazament. 6 óra 20 perc munkavégzés történt munkaszüneti napon, melyre 100%-os pótlék jár a munkavállalónak. Ebben az esetben a pótlék a 6 óra 20 percre jár (azaz a ténylegesen ledolgozott munkaidőre), vagy kerekíteni szükséges egész órára a 20 percet?

Részlet a válaszából: […] A munkaidő nyilvántartása és elszámolása tekintetében az Mt. nem ad külön szabályt a mértékegység vonatkozásában. Nincs azonban olyan szabály sem, ami felhatalmazná a munkáltatót arra, hogy a tényleges teljesítéstől a munkavállaló hátrányára eltérve, azaz lefelé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 95. §-a szabályozza, hogyan kell a hó közben, illetve a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnő munkaviszonyok esetén a munkabért elszámolni. Az elszámolás során először azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésének időpontjáig az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint, a munkavállalót hetenként két pihenőnap, vagy ehelyett legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. A heti pihenőnapokat (pihenőidőt) a munkáltató jogosult egyenlőtlenül is beosztani, azt viszont nem teheti meg, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Elmaradt munkabér iránti igény érvényesítése

Kérdés: Több betegségből kifolyólag 67%-os rokkant lettem. Mivel az ellátásom olyan alacsony, hogy abból nem tudok megélni, elszegődtem egy fuvarozócéghez 5 órás munkarendbe. 2015 augusztusától mind a mai napig a munkáltatóm nem akart bejelenteni, bár minden hónapban kértem. Június 13-tól, azaz a legutóbbi fizetés napjától nem adott több munkát. "Bent maradt" a májusi 18 és a júniusi 5 ledolgozott napom, azaz 23 napi bérem kifizetése maradt el. Sem a telefonhívásra, sem az sms-ekre nem válaszol. Úgy gondolom, nem is akar kifizetni. Milyen úton tudom kikövetelni a munkaadómtól a fizetésemet, amiért megdolgoztam, és jár nekem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a felek között feltehetően napi 5 órás, részmunkaidős munkaviszonyra irányuló munkaszerződés jött létre, amely alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkavállalót, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. §-ának a) és b) pontja szerint rendkívüli munkaidőnek minősül – többek között – a munkaidő-beosztástól eltérő időpontban teljesített, illetve a munkaidőkereten felüli munkaidő. A munkaidő-beosztástól eltérő időpontban teljesített rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Rendkívüli munkavégzés elszámolása rugalmas munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Rugalmas munkaidő-beosztást alkalmazunk, 9-16 óráig tart a törzsidő, 8-9-ig, illetve 16-18 óráig a peremidő. A havi munkaidő-elszámolás a munkaidő-nyilvántartás alapján történik. Kizárólag a havi munkaidőkeret felett fizetünk pótlékot. Kérdésünk: akkor is járhatunk-e így el, ha a munkavállaló nem dolgozta le a kötelező munka­időt, a túlóra pedig pihenőnapra volt elrendelve?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató felelőssége, hogy a munkaidő-beosztást úgy készítse el, hogy az összes rendes munkaidő-óraszámot beossza, és így elkerülje egyfelől az állásidőre járó alapbérfizetést [Mt. 146. § (1) bek.], másfelől azt, hogy rendkívüli munkaidőben kelljen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.