6 talált cikk a Munkaügy , részmunkaidő , munkaidő-csökkentés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A "Behívás: idő- és bérelszámolás" címmel feltett kérdésre adott szakértői válaszból idézünk (Munkaügyi Levelek 118. szám, 2321. kérdés): "Az Mt. 193. §-a nem zárja ki az állásidőre és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó általános szabályokat [Mt. 51. § (1) bek. és 146. § (1) bek.]. Ebből pedig az következik, hogy a fenti magyarázattal szemben nemcsak a ténylegesen ledolgoztatott órákra jár a munkabér, hanem a be nem osztott órákra is. Ezen értelmezéssel szemben meg kell jegyeznünk, hogy így viszont lényegében kiüresedik az egész intézmény, hiszen csak annyi speciális vonása maradna, hogy ebben az esetben elegendő rövidebb, legalább háromnapos határidővel közölni a munkaidő-beosztást. Ezt viszont felesleges külön kimondani a törvényben, hiszen például kollektív szerződésben a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidő egyébként is eltérést engedő, akár a munkavállaló hátrányára is (Mt. 135. §). Másfelől, a törvényszövegben a »feladatok esedékességéhez igazodó munkavégzési kötelezettség« kitétel lényegében értelmetlen maradna, hiszen a behívás szabályaival a kihasználatlan munkaidő csupán a munkáltató részére fizetett rendelkezésre állás csökkentésére ad lehetőséget."
A behívás alapján történő foglalkoztatásnak mi a jogszerű, elfogadott gyakorlati értelmezése? Hogyan kell helyesen értelmezni ebben a foglalkoztatási konstrukcióban a munkaidőkeretben a munkaidő és a munkabér elszámolását, azaz, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőhöz képest kevesebb vagy több munkaidőre hívja be a munkáltató a munkavállalót, felmerül-e az állásidőre járó díjazás, illetőleg a rendkívüli munkavégzés díjazásának fizetése? Ha igen, akkor pontosan mi a különbség egy részmunkaidős foglalkoztatás és a behívás alapján történő foglalkoztatás között a munkaidő-munkabér elszámolását illetően?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 171. számában a 3389. számon megjelent válaszukra hivatkozva, benyújtottam a munkáltatómnak az Önök által összegyűjtött jogszabályokat és jogi lépéseket, majd ennek ellenére, pár nap után, azonnali hatállyal felmentettek. Idetartozik, hogy közalkalmazottként dolgozom több mint 20 éve. A munkáltatóm többször megkérdezte, hogy elfogadom-e a hatórás részmunkaidőt, de többszöri kérés után sem írtam alá a hat órára vonatkozó új kinevezést. Megkaptam időközben szeptemberre és októberre a fizetésem, mindkét hónapban a hatórás munkarendre vonatkozó összeg került átutalásra. Jogszerűen jártak el? Ebben az esetben jár-e végkielégítés vagy bármilyen pénzbeli juttatás, ha igen, ki és mi alapján határozza meg?

Kérdés: A megváltozott munkaképességűek érdekében kérdezem, hogy miért nem ellenőrzik az akkreditált munkahelyek vezetőinek alkalmasságát a vezetésre? Ugyanis az egy (nem nevesítem) zrt. vezetői között pszichiátriai betegek vannak. A vezérigazgató asszony marékszámra szedi a nyugtatószereket, többször próbált meg öngyilkossági kísérletet. A dolgozók félve járnak be a munkahelyükre. Az idei évet azzal kezdte a vezérigazgató asszony, hogy több száz munkavállaló munkaidejét és munkabérét csökkentette. A sajátját megemelte, és felvette nem kevés összegért a testvérét is. Tehát alkalmatlan a munkaképesség-csökkent embereket foglalkoztató zrt. vezetésére!

Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?

Kérdés: Egyik teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk családtagja ápolására hivatkozva kérte a munkaszerződésében a munkaidő napi 4 órás részmunkaidőre történő módosítását. A munkavállalónk szerint igénybe vehetnénk egy, a részmunkaidős foglalkoztatást célzó támogatást annak érdekében, hogy a munkabére megmaradjon a korábbihoz hasonló szinten. Valóban van-e kifejezetten ilyen támogatás, és ha igen, mi az igénybevétel feltétele?