Készenlét alatti munkavégzés elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ügyfelünk rugalmas munkaidőt kíván bevezetni munkavállalói körében. A peremidő reggel 6 és 10 között, valamint 15 órától este 20 óráig tartana, a törzsidő pedig 10 és 15 óra között. A tervezett munkaidőkeret tartama 1 vagy 3 hónap lesz. A munkavállalók között vannak olyanok, akik készenlétet is ellátnak. Amennyiben például 20 órától kezdődne a készenlét, és a munkáltató utasítása alapján 22 órától tényleges munkavégzésre kerülne sor két órán keresztül, akkor ez, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, a munkáltató szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mint a peremidőn kívüli rendkívüli munkavégzés? A munkaidőkeret végén ugyanúgy kell ezzel a tartammal a munkáltatónak számolnia, mint a peremidőn kívül végzett rendkívüli munkaidő tartamával? Ebben az esetben a készenlét ideje alatt végzett munka (a példában 2 óra) elszámolható a munkaidőkeret terhére, így, ha ennek megfelelően a következő munkanapon (például) két órával kevesebbet dolgozik a munkavállaló a peremidőben, aznap csak 6 óra telik munkavégzéssel, azzal a munkaidőkeretre tekintettel a munkaidő átlagos 8 órányi tartama megvalósul? Ha az előző kérdésre a válasz igen, a munkáltató abban az esetben is köteles az éjszakai pótlék mértékét megfizetni (ez alól tehát akkor sem mentesül, ha a készenlétben munkával töltött időt a munkaidőkeret terhére elszámolják), valamint a készenlétben töltött, de munkavégzéssel nem érintett órákra az erre vonatkozó pótlékra is változatlanul jogosult a munkavállaló? A munkáltató elsődleges célja, hogy megállapodjon a munkavállalókkal a rendkívüli munkaidő szabadidővel történő kompenzálásában, ilyen szempontból szeretné azt tudni, hogy a készenlét során végzett rendkívüli munkaidő óráit hogyan kell beszámítani.
Részlet a válaszából: […] ...(4) bek.]. Készenlét esetén a rendelkezésre állás tartama alatt húsz százalék bérpótlék jár. A készenlét alatti munkavégzés, mint a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő, rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont], így arra a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Éjszakai munka és készenlét elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ha a munkavállaló a munkaidőkeret alatt éjszaka is dolgozik, akkor ezt nem kell még pluszban elszámolni neki (15%-os pótlék), hanem csak beleszámítani ezeket az órákat is a munkaidőkeret alatt ledolgozható óraszámba? Ugyanez felmerül a készenlét kapcsán is. Ha készenlétet rendelnek el a munkaidőkeret alatt, és ezalatt túlórái lesznek, azt is bele kell számítani a munkaidőkeret óraszámaiba? Ezekben az esetekben a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot csak akkor kell kifizetni, ha a munkaidőkereten felüli óraszámot rendelik el?
Részlet a válaszából: […] ...alatt elrendelt munkavégzés a rendkívüli munkavégzés egyik esete, hiszen ilyenkor fogalmilag arról van szó, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztástól eltérő időben végez munkát (Mt. 107. §). Mivel ez tehát a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Műszakpótlékra való jogosultság megszakítás nélküli tevékenység esetén

Kérdés: Havibéres, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalónak jár-e műszakpótlék vagy éjszakai pótlék, ha olyan beosztásban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult-e műszakpótlékra vagy éjszakai pótlékra, nem a munkáltató tevékenységének jellegétől, hanem a munkavállaló konkrét munkaidő-beosztásától függ.A 30%-os műszakpótlékra a munkavállaló 18 és 6 óra közötti munkavégzésére tekintettel akkor jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ez magában foglalja a beosztás megváltoztatásának jogát is, ezért nincs akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú döntésével a korábbiakhoz képest eltérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Bérpótlékok az új Mt. szerint

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalókat vasárnapi pótlék, munkaszüneti napra járó bérpótlék és éjszakai bérpótlék illeti meg, ha a munkavállalók munkaidő-beosztásuk szerint vasárnap, munkaszüneti napon, illetve éjszaka végeznek munkát. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Bérpótlékok, ügyelet, beosztás szerinti munkaidő

Kérdés: Üzemanyagkút-kezelők munkaidő-beosztásához és a pótlékok megállapításához kérem a segítségüket. Eddig két hónapos munkaidőkeretben dolgoztak, kölcsönös megállapodás szerint 24/48 órás rendben (18 óra munkaidő + 5 óra ügyelet + 1 óra étkezési idő). Ez egy hónapban maximum 10 munkanapot jelentett (240 óra). Az ügyeleti és éjszakai pótlék lett megfizetve. Ügyeleti időben a pihenés biztosítva van, de vagyon- és életvédelem miatt mindig legalább két fő tartózkodik az üzemanyagtöltő állomáson. Az új Mt. szerint hogyan tudjuk ezt a beosztást fenntartani, milyen mértékű a kötelező pótlékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...ügyelet alatt végez munkát, erre az időre az éjszakai pótlékát is ki kell fizetni. Ugyanígy, az ügyelet alatt végzett munkára, mint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőre, további 50 százalék bérpótlék vagy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Műszakpótlék – percekre?

Kérdés: Vállalatunk két műszakos munkarendben üzemel (6-14 óra, illetve 14-22-ig tart a két műszak). A hétvége szabad. A munkaközi szünet ledolgozása miatt a műszakokat 6-tól 14 óra 20 percig, illetve 14 óra 20 perctől 22 óra 40 percig szeretnénk módosítani. A délutáni műszakpótlék mértéke 15%, kérdésünk, hogy az első műszak esetén a 14 óra utáni 20 percre jár-e ez? A második műszak esetén pedig a 22 óra utáni 40 percre 15%-os vagy 30%-os bérpótlék jár? Az Mt. változásai miatt 2012. július 1. után a felsorolt pótlékok hogyan fognak alakulni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 146. §-a értelmében a több műszakosmunkaidő-beosztásban (azaz ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja amunkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonkéntrendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Munkaidő-beosztás megváltoztatása és a pótlékra való jogosultság

Kérdés: Közműszolgáltató cég vagyunk. Ügyfélszolgálatunk működése három éve informatikai támogatással valósul meg, a kollégák minden adatot számítógépen rögzítenek. Sokszor gondot okoz, ha ügyfélfogadási időben valami gond támad a rendszerrel. Szeretnénk bevezetni egy új munkarendet az informatikus kollégáknak. A cél az, hogy mindennap az ügyfélfogadási idő, azaz 18.00 óra után is legyen bent egy műszak, aki a szükséges karbantartásokat el tudja végezni olyan időben, amikor a rendszert nem használjuk. Ez azt jelenti, hogy a második műszak 18.00-02.40-ig dolgozna. Most is két műszak van, az első 07.00-15.40-ig, a második most 13.00-21.40-ig dolgozik. Kérdésem, hogy lehetséges-e a második műszak megváltoztatása ilyen módon? Illetve ilyenkor kell-e éjszakai pótlékot fizetnem a 22.00 utáni munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás fentiek szerinti megváltoztatásalehetséges. Az Mt. azonban megköveteli, hogy a munkaidő-beosztást – kollektívszerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban,legalább egy hétre közölni kell. Ennek hiányában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét amunkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni [Mt. 119. § (3)–(4) bekezdés].A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérőrendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Pótlékszámítás – több műszakos munkarendben

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkával kapcsolatban – gabonaszárítás – kérdezzük: betakarítás idején a szárítóüzem-kezelők 2x12 órás műszakban dolgoznak (7-19 és 19-7). Búza, napraforgó szárításakor, mivel csak 1-2 hétig tart, ugyanaz a dolgozó mindig ugyanabban a műszakban dolgozik, tehát nem váltják egymást. Ebben az esetben milyen pótlék (délutáni, éjszakai) illeti meg a dolgozókat? 6 havi munkaidőkeretet alkalmazunk. A kukorica betakarítása idején, mivel az hosszabb időszakot ölel fel, hetente váltják a műszakot. Hogyan módosulnak vagy változnak a pótlékok ezen időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...amunkavállalók hetente váltják egymást, megvalósul az időszakonkéntiműszakváltás, és így a több műszakos munkarend. A több műszakosmunkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőlegéjszakai műszakpótlék jár [Mt. 146. § (2) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
2