10 talált cikk a napi pihenőidő , munkavégzés , munkanap , munkáltató , pihenőnap , munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés:

Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában lehetséges-e, hogy a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendel el vasárnap 23 órától hétfő 4 óráig? A felvázolt esetben ki kell-e adni a 11 órás napi pihenőidőt vasárnap éjféltől kezdődően, és ennek következtében hétfőn 11 óra előtt sem rendkívüli munkavégzésre, sem rendes munkavégzésre nem lenne kötelezhető a munkavállaló?

Kérdés:

Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére, szakonként, minden hónapra kifüggesztjük a munkaidő-beosztást. Az április havi beosztáson a munkanap reggel 6 órától a következő nap reggel 6 óráig volt meghatározva, a munkahét pedig hétfő reggel 6 órától a következő hét hétfő reggel 6 óráig. A kiszállítási igények miatt az éjszakás műszaknak május 1-jén 22 órakor kell indulnia, ezért a május 2-ai, keddi munkanap kezdetét 22 órára tettük. Tehát, ha jól gondoljuk, ez már nem minősül munkaszüneti napi munkavégzésnek. Így a május havi beosztáson a munkanap meghatározása: 22 órától a következő nap 22 óráig tart, a munkahét meghatározása: hétfő 22.00 órától a következő hét hétfő 22.00 óráig tart. Szabályos-e a munkanap-, munkahétkezdet megváltoztatása ily módon, ha a munkaidő-beosztást legalább 168 órával korábban, illetve a beosztásmódosítást legalább 96 órával korábban közöljük? Lehetséges-e, hogy egy hónapon belül az egyik héten a munkanap, munkahét kezdete 6 óra, a másik héten viszont 22 óra?

Kérdés: A munkáltató rendeltetése folytán az év minden napján működő komp- és révhajózási tevékenységet folytat. A komp- és révhajózás két településrész között bonyolódik, a Duna folyamon. A munkavállalók háromhavi munkaidőkeretben, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak. Értelmezésünk szerint a Vktv. hatálya alá tartozik, ezért az ezen ágazatban dolgozók munka- és pihenőidejére annak szabályai irányadóak. Ennek alapján hány óra lehet a napi munkaidő, illetve hány nap pihenőnapot kell kiadni, és milyen módon kell beosztani?

Kérdés: A munkaidőn kívüli elfoglaltságok (pl. meetingek, személyzeti gyűlések) esetén kötelezővé tehető-e a jelenlét (pl. pihenőnapon)? Szankcionálható-e a távolmaradás? Megtagadhatja-e a munkavállaló a jelenlétet abban az esetben, ha például reggel 6-kor kezdődik a meeting, de délután műszakban van 14 órától vagy este 22 órától?

Kérdés: Állandó egy műszakban (8-16-ig) foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. A karácsony előtti sok munka miatt éjszakai és délelőtti munkavégzésre is szükség lenne. Egy munkavállaló tekintetében szabályos lenne-e az alábbi munkavégzés? Vasárnap, hétfő, kedd éjszakai munkavégzés 22 órától reggel 6 óráig. Szerda pihenőnap a vasárnapi munkakezdés miatt, majd csütörtök, péntek és szombat délelőtti munkavégzés 6 órától 14 óráig.

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?

Kérdés: Az Mt. 104. §-ának bekezdése szerint, a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a munkavállalók készenlét alatt rendkívüli munkát végeznek, és a másnapi munkájukat a munkaidő-beosztás kezdetétől később kell kezdeniük, hogy biztosítva legyen a törvény által megállapított pihenőidő. Erre az időre állásidőt fizetünk a részükre. Ez rendben is van abban az esetben, ha a munka befejezése és a másnapi munkakezdés követi egymást. Azonban gyakran előfordul olyan eset, hogy például a munkavállaló rendes munkaideje pénteken 7.00-tól 15.20-ig tart (általános munkarendben dolgozik), ezután készenlétbe van beosztva hétfő reggel 7 óráig. Pénteken készenlét alatt 22.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát rendelnek el a részére, majd szombat-vasárnap nincs számára rendkívüli munkavégzés elrendelve a készenlét alatt, azaz pihenőnapját tölti. Ebben az esetben kell-e számolnunk a 11 óra pihenőidőt? Tehát péntek este 24.00 órától a 11 óra pihenőidőt elszámolhatom-e a pihenőnapján, vagy hétfőn 00.00-tól kell számolnom a 11 órát, vagyis a munkavállalót legközelebb csak hétfőn reggel 11.00-kor foglalkoztathatom? Mi a teendő abban az esetben, ha (hasonló példánál maradva) a munkavállaló kedden 7.00-15.20-ig rendes munkaidőben dolgozik, majd készenlétes, ami alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 20.00-tól 23.00-ig. Majd másnap újra 7.00-tól dolgozna, de reggel telefonál a munkáltatóhoz, hogy orvoshoz kell mennie, aki attól a naptól betegszabadságra/táppénzre írja a munkavállalót. Elszámolhatom-e egy jogcímen a pihenőidőt és a betegszabadság/táppénz időtartamát? Ugyanez a probléma, ha szabadságra megy a munkavállaló. Összegezve: ugyanazon jogcímen a pihenőidőt és a pihenőnapot, betegszabadságot, táppénzt, szabadságot elszámolhatom-e a munkavállalónak?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő külföldi kiküldetésével kapcsolatos a kérdésünk. Az 5/2-es munkarendben dolgozó köztisztviselő csütörtök reggeltől vasárnap esti hazaérkezéséig kiküldetésben vett részt egy hivatalos rendezvényen egy EU-tagállamban. Ebben az esetben minden napra jár neki a napidíj? Mennyi a napidíj maximális és minimális összege? Mi van abban az esetben, ha ebédet kap mindennap? A csütörtök-pénteki illetményén kívül szombatra, illetve vasárnapra rendkívüli munkavégzés alapján kell az illetményét elszámolni? Amennyiben vasárnap érkezik haza, hétfőn mehet dolgozni pihenőnap kiadása nélkül? Hétköznapra eső munkaszüneti napon (márc. 15.) külföldi kiküldetést (13 óra utazással együtt) teljesítő köztisztviselő részére milyen juttatásokat kell számfejteni?

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?

Kérdés: Az Mt. 147. § (3) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti pihenőidőben végzett munka esetén 50 százalékos pótlék merül fel, ha munkavállaló másik pihenőidőt kap. Ez azt is jelenti, ha munkavállalónak az egy héttel korábban elkészített munkaidő-beosztás szerint délelőtt kellett volna munkát végeznie, de cserélt a délutánra beosztott munkatársával, mert délelőtt magánjellegű elfoglaltsága volt, akkor mindkét munkavállalónál 50 százalékos pótlékot kell fizetni?