Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval

Kérdés: Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves alapképzés után a szakirányú oktatás társaságunknál 2024. január 1-jétől indult. A kollégák eredeti munkaszerződését (teljes munkaidő, napi 8 óra, alapbér, munkakör) nem módosítottuk, nem arányosítottuk, ezzel párhuzamosan szakképzési munkaszerződést kötöttünk. A képzés befejezése 2025. január 31. A társaságunknál teljesítendő szakirányú oktatás tervezett időtartama: 949 óra (127 elméleti, 822 gyakorlati foglalkozás). A képzés megvalósításának alapvető célja, hogy megfelelő szakképzettséggel, tudással rendelkező kollégáink legyenek. A gyakorlati képzés az esetek nagy részében pihenőnapokon zajlik (átlagban heti 2×8 órában), az így keletkező többletóra költségével számoltunk. A kollégák munkaideje egyenlőtlenül van beosztva - folyamatosan termelő üzem vagyunk -, napi 12 órában dolgoznak, a munkaidő-beosztás szabályainak figyelembevételével, 12 havi munkaidőkeret alkalmazása mellett (kollektív szerződés alapján). A főfoglalkozású, heti 40 órás munkaviszony mellett, heti 16 órával a szakképzési munkaviszony bejelentésre került. A szakképzési munkaszerződés alapján a kollégák részére szakképzési munkabért fizetünk. A két jogviszonyban teljesített órát (munkaidő és szakirányú oktatás) hogyan kell értelmezni, kezelni munkaidőkeret esetén? Az Mt. megállapodással is maximum 400 óra rendkívüli munkavégzést enged, vagyis, ha a szakirányú oktatás időtartamát nézzük, több mint 2 évre kellett volna tervezni? A szakirányú oktatás időtartama minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül? A szakirodalom szerint a szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy a szakirányú oktatási óraszám mellett lehetővé kell tenni az időarányosan járó szabadság kiadását. Ez a kollégáim esetében további 96 órát jelent. Emellett jellemzően az alapjogviszonyban is keletkezik 12 hónap alatt rendkívüli munkaidő, minimum 50-70 óra.
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a felek között két jogviszony áll fenn párhuzamosan. Az egyik egy általános teljes munkaidőre (heti 40 órára) létesített munkaviszony, a másik egy heti 16 órás szakképzési munkaszerződés. Ezt a jogszabályok nem tiltják, egyedül arra van előírás, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkába járás költsége – megtéríthetőség a CSED és a GYED folyósítása alatt

Kérdés: A CSED és a GYED idejére hazautazási költségtérítést fizethetünk-e a kismama részére?
Részlet a válaszából: […] A csecsemőgondozási díj (CSED) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár [Ebtv. 40. § (3) bek.]. Nem jár azonban csecsemőgondozási díj a biztosítottnaka) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,b) ha bármilyen jogviszonyban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felek még a szabadság igénybevétele előtt, vagy csak az után módosították a munkaszerződést részmunkaidősre. Eltérő kikötés hiányában ugyanis a munkaviszony az általános teljes napi munkaidőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Alkalmi munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: Alkalmi munkavállaló egyedül dolgozhat-e klubban a teljes nyitva tartás idejében (17.00-06.00)? Ez a munkaidő a hét három napjára vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] Az Efotv. 2. §-ának 3. pontjában előírtak szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Azonnali hatályú felmondás és a megsértett munkaidőszabályok

Kérdés: Egy fürdőben dolgozom évek óta. Az utóbbi időben általánossá vált, hogy a munkáltatóm nem biztosítja a megfelelő személyzetet. Több ezer vendégünk van nap mint nap, ennek ellenére nem ritka, hogy egyedül vagyok beosztva. Előfordul az is, hogy több napot dolgozom folyamatosan napi tizenöt órában, és ezt a munkáltatóm ki sem fizeti. Fel akartam mondani emiatt, de nem akarnak elengedni. Azonnali hatállyal felmondhatok, ha ezeket a problémákat leírom?
Részlet a válaszából: […]  A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, s mint ilyen, acímzettel való közléssel válik hatályossá [új Mt. 15. § (4) bek.], tehát nincsszükség arra, hogy azt a másik fél elfogadja. Amennyiben a felmondást amunkáltatóval közölte, az akkor is hatályos, ha azzal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aszabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkavállaló betegsége vagy aszemélyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatásmegszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.