Készenlét alatti munkavégzés elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ügyfelünk rugalmas munkaidőt kíván bevezetni munkavállalói körében. A peremidő reggel 6 és 10 között, valamint 15 órától este 20 óráig tartana, a törzsidő pedig 10 és 15 óra között. A tervezett munkaidőkeret tartama 1 vagy 3 hónap lesz. A munkavállalók között vannak olyanok, akik készenlétet is ellátnak. Amennyiben például 20 órától kezdődne a készenlét, és a munkáltató utasítása alapján 22 órától tényleges munkavégzésre kerülne sor két órán keresztül, akkor ez, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, a munkáltató szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mint a peremidőn kívüli rendkívüli munkavégzés? A munkaidőkeret végén ugyanúgy kell ezzel a tartammal a munkáltatónak számolnia, mint a peremidőn kívül végzett rendkívüli munkaidő tartamával? Ebben az esetben a készenlét ideje alatt végzett munka (a példában 2 óra) elszámolható a munkaidőkeret terhére, így, ha ennek megfelelően a következő munkanapon (például) két órával kevesebbet dolgozik a munkavállaló a peremidőben, aznap csak 6 óra telik munkavégzéssel, azzal a munkaidőkeretre tekintettel a munkaidő átlagos 8 órányi tartama megvalósul? Ha az előző kérdésre a válasz igen, a munkáltató abban az esetben is köteles az éjszakai pótlék mértékét megfizetni (ez alól tehát akkor sem mentesül, ha a készenlétben munkával töltött időt a munkaidőkeret terhére elszámolják), valamint a készenlétben töltött, de munkavégzéssel nem érintett órákra az erre vonatkozó pótlékra is változatlanul jogosult a munkavállaló? A munkáltató elsődleges célja, hogy megállapodjon a munkavállalókkal a rendkívüli munkaidő szabadidővel történő kompenzálásában, ilyen szempontból szeretné azt tudni, hogy a készenlét során végzett rendkívüli munkaidő óráit hogyan kell beszámítani.
Részlet a válaszából: […] Készenlétről van szó, ha a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezett, és a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon [Mt. 110. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Műszakpótlékra jogosultság két műszak esetén

Kérdés: Iskolánk közoktatási intézmény, ahol 24 órás portaszolgálat működik. Az iskola profilját tekintve alapvetően nem kívánja ezt meg, csupán a terembérleti szolgáltatásunk miatt alakították így. A bérlőink hétvégén is jönnek, de este 6-nál tovább egyik sem marad. Portásaink 2 műszakban, 12 órás beosztásban dolgoznak felváltva 06:00-18:00 és 18:00-06:00 óra között, hozzávetőlegesen a havi munkanapok felében, 4 havi munkaidőkeretben. A kollégák nem fix csak nappali vagy csak éjszakai műszakra jönnek, hanem beosztás szerint jöhetnek bármelyikre. A portások munkaköre nálunk a helyben kialakult terembérleti szokás miatt rendeltetése folytán vasárnap is működő, így a vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben is történhet (amire nem jár vasárnapi pótlék). A műszakpótlékkal kapcsolatban a tájékoztatóban a következő mondat szerepel: "Műszakpótlékot az Mt. 141. §-a alapján akkor fizetjük, ha a munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik." Ennek ellenére minden portás, aki bármelyik nap 18:00-06:00 között volt/van szolgálatban, 30%-os műszakpótlékot kapott/kap. Az Mt. vonatkozó paragrafusa a műszakpótlékra való jogosultság alapfeltételeként rendszeresen váltakozó munkaidőkezdést határoz meg, míg a portásaink rögzített két műszakban dolgoznak, az időbeosztásuk állandó, ami tudtommal nem feltételez műszakpótlék-fizetési kötelezettséget a munkáltató részéről. Helyénvalóbbnak tartom az éjszakai pótlék fizetését a 22:00 és 06:00 óra közötti időtartamra. Kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó műszakpótlékra vonatkozó jogosultság szabályai szerint [Kjt. 2. § (3) bek., 80. § (1) bek.] a közalkalmazottnak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Vasárnap és munkaszüneti nap díjazása a szállodában

Kérdés: Szállodai tevékenységet folytató munkáltató (0-24 órában) dolgozóival kötött munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltató, a munkavállaló munkaköre is rendeltetéséből adódóan e napokon is rendes munkaidőben dolgozó munkakörnek minősül. A munkavállalók szállodai recepciós, fürdőrecepciós, uszodamester munkakörökben dolgoznak, 2 havi munkaidőkeretben, általában napi 12 órás beosztás szerint. A fürdő nyitvatartása eltér a szállodáétól, hétfőtől szombatig 08-20 óráig, vasárnap 8-12 óráig tart nyitva. Jogosult-e bármelyik dolgozó (akár a szállodában, akár az uszodában dolgozik) vasárnapi munkavégzés esetén vasárnapi pótlékra? Illetve havibéres elszámolás esetén, mivel a fizetett ünnep bérét eleve tartalmazza a havibér, 100% bérpótlékon kívül (havibér/174 x munkaszüneti napon ledolgozott óraszám összegen) felül bármilyen egyéb juttatásra? (Az esetleges éjszakai, illetve műszakpótlék természetesen elszámolásra kerül.)
Részlet a válaszából: […] A vasárnapi pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelmi ágazatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Pótlékok hétvégére – alkalmi munka esetén

Kérdés: Társaságunk hétfőtől péntekig alkalmaz munkavállalókat (szombat és vasárnap pihenőnap). Alkalmi munkavállalókat is szoktak alkalmazni, például kiállításokra. Egy mostani kiállításra is felveszünk alkalmi munkavállalót öt napra, szerdától vasárnapig (amíg a kiállítás tart), nyolcórás munkaidőre. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben szombatra és vasárnapra kell-e valamilyen pótlékot fizetni az alkalmi munkavállalónak? A munkaidő napi nyolc óra, 10-18 óra között.
Részlet a válaszából: […] Alkalmi munka (egyszerűsített foglalkoztatás) esetén is ugyanazok a bérpótlékok illetik meg a munkavállalót, mint a hagyományos munkaviszonyban. Az Mt. ugyanis nem tartalmaz eltérő rendelkezést a bérpótlékok kapcsán az egyszerűsített foglalkoztatásra (Mt. 201-203. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Portás munkakör – műszakpótlékra való jogosultság és készenléti jellegűvé minősítés

Kérdés: Portás munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidő-beosztása 1 hónap tekintetében az alábbiak szerint alakul: reggel 05:00 órától 13:00 óráig, illetve 13:00 órától 21:00 óráig heti váltásban. Jár részükre műszakpótlék? A munkakör készenléti jellegű minősítését milyen feltételekkel lehet megtenni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni; ez alól csak akkor van kivétel, ha a szabály alkalmazását a Kjt. kifejezetten kizárja [Kjt. 2. § (3) bek.]. Ilyen kizáró szabály a műszakpótlékra jogosultság (Mt. 141. §) és a készenléti jellegű munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ez magában foglalja a beosztás megváltoztatásának jogát is, ezért nincs akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú döntésével a korábbiakhoz képest eltérő, új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Alkalmi munkavállalót megillető bérpótlék

Kérdés: Alkalmi munkavállaló 18-06-ig 12 órát dolgozik. Kell-e neki 50% pótlékot fizetni, illetve 15% éjszakai pótlékot? És ha 06-18-ig dolgozik, 50% pótlék jár-e neki?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, amelybe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama is beszámít [Mt. 99. § (2) bek., (5) bek. a) pont]. Ez a szabály irányadó az alkalmi munkavállalóra is. Az alkalmi munkára irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Bérpótlékok osztott munkaidő-beosztásban

Kérdés: Jogosult-e az Mt. szerinti műszakpótlékra (30%) az a takarítónő, aki mindig osztott munka­időben dolgozik (8-10 és 18-20 óra) egy étteremben, amely heti szinten 91 óra üzemelési idővel működik, még ünnepnapokon is? Milyen munkarendje van ilyenkor a takarítónőnek? Ennek a munkavállalónak jár vasárnapi pótlék is amiatt, hogy a munkáltató több műszakos munkarendben üzemel, azonban a munkáltató rendeltetése folytán nyitva van vasárnap és ünnepnapon is?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató tevékenysége akkor több műszakos, ha annak tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. Ez a feltétel ugyan teljesül a kérdéses esetben, ám a több műszakos tevékenységben működő munkáltató munkavállalói nem minden esetben jogosultak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Megszakítás nélküli tevékenység és készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-nk sportlétesítményt üzemeltet. Mind az alapító okirat, mind az önkormányzattal kötött közhasznúsági megállapodás tartalmazza, hogy a társaság tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről jogszabály szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A sportlétesítmény jellemzően reggel 6-tól este 11-ig fogad látogatókat, de a technológiai háttér miatt nevezhetjük folyamatosan üzemelőnek, mert a hűtéstechnikáért felelős gépház folyamatosan működik, továbbá igény esetén éjszaka is van mód a használatra. A technológiai háttér miatt nyaranta 1-2 hónapon át karbantartási szünet miatt zárva tartunk. Mindezek alapján a társaság tevékenysége megszakítás nélküli az Mt. 90. §-a értelmében? Karbantartóink, illetve portaszolgálatos biztonsági őreink készenléti jellegű munkakörökben dolgoznak, mivel a munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül állnak rendelkezésre. Rendes munkaidejük napi 8 óra, beosztás szerinti munkaidejük jellemzően 16-17 óra háromhavi munkaidőkeretben. Általában minden harmadik napon 06.00 órától 22.00 óráig dolgoznak, majd az ezt követő harmadik napon újra ilyen beosztásban. A munkaidő és pihenőidő aránya 16/56 óra. A munkaidő kezdete szinte soha nem változik. Úgy ítéljük meg, hogy műszak-, éjszakai, illetve vasárnapi bérpótlék nem, munkaszüneti napra azonban jár a dolgozóknak bérpótlék. Helyesen járunk el, ha csak a munkaszüneti napra vonatkozó pótlékot fizetjük? Jár a dolgozóknak a készenlétre vonatkozó 20% pótlék, ha nincs elrendelve készenlét, a munkaidőkeretben dolgozott órák száma megfelel a napi 8 órás rendes munkaidőnek, azonban a munkakör készenléti jellegű?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató tevékenysége akkor tekinthető megszakítás nélkülinek, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Osztott napi munkaidő és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Sertéstelepünkön azokra a napokra, amikor a sertések elszállítását végezzük, osztott munkaidőt szeretnénk bevezetni. A telepen kéthavi munkaidőkeretben kerülnének foglalkoztatásra a munkavállalók, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaznánk. A tervezett napokon, vagyis hetente egy-két alkalommal délelőtt 6.30-12.00 és este 18.00-20.30-ig osztanánk be a munkavállalókat, közben hazamennének. A hét többi napján 6.30-15.00-ig tartana a munkaidő. Kell-e műszakpótlékot fizetni az osztott napon az esti műszakra? Hogyan jelöljük az egyéni nyilvántartó lapon a munkaidőt: 6.30-20.30-ig osztott munkaidő feltüntetésével, vagy 6.30-12.00 és 18.00-20.30?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetőséget biztosít az osztott napi munkaidő alkalmazására azzal, hogy rögzíti, hogy a munkáltató a felek megállapodása alapján a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja. Az előbbiekből következően a munkáltató egyoldalú döntésével osztott napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
1
2