Munkaidő-változás az okmányirodában

Kérdés: A vezetés azt tervezi, hogy megemeli az okmányiroda nyitvatartási idejét. Ezáltal az okmányirodai munkatársak heti negyven óránál többet dolgoznának. Kérdésünk, hogy emiatt kell-e a kollégák kinevezését módosítani, illetve az illetményt ennek függvényében kell-e megállapítani? Megtehetjük-e azt, hogy a heti negyvenórás munkaidő megmarad, viszont a munkatársak nem azonos időben kezdik majd meg a napi munkavégzést, hanem időben elcsúsztatva, például egymást váltva? Ezt hogyan kell dokumentálnunk? Ekkor a heti munkaidő nem változna, ennek ellenére kell-e a kinevezésüket módosítanunk?
Részlet a válaszából: […] Az okmányirodán dolgozó köztisztviselők munkaidejénekátszervezésére a Ktv. munkaidőre vonatkozó szabályait alkalmazva több megoldásis lehetséges. A köztisztviselő napi munkaidőn, illetve a heti negyven óránfelüli minden további munkavégzése rendkívüli munkavégzésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Pihenőnapok összevont kiadása

Kérdés: Üzletünkben a munkavállalók teljes munkaidőben (reggel 8-tól délután 17 óráig) dolgoznak, kollektív szerződésünk nincs, és tevékenységünk jellege miatt nem minősülünk rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónak. Mivel – a vasárnapi munkavégzések elrendelhetősége érdekében – szeretnénk kihasználni az Mt. 124. §-ban biztosított pihenőnap összevont kiadásáról szóló szabályokat, gyakorlati útmutatást kérünk az Mt. 124. § és a 124/A. § alkalmazására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 124/A. § (1) bekezdése alapján nemcsak a rendeltetésefolytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve ilyen munkakörben vanlehetőség rendes munkaidőben vasárnapi munkavégzés elrendelésére [Mt. 124/A. §(1) bekezdés a) pontja], hanem az Mt. 124/A. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Munkaidőkeret módosítása

Kérdés: Kollektív szerződés rendelkezése alapján hathavi munkaidőkeretet határozott meg a munkáltatónk. A hat hónapból lassan letelik az első kettő. A napokban értesültünk arról, hogy a vezetőség a munkavégzés átszervezését fontolgatja, és jövőbeni intézkedéseivel az aktuális keretet is módosítani szeretné. Megváltoztatható-e az irányadó munkaidőkeret? A tavaszi megrendelések várhatóan nagy mértékére tekintettel a pihenőidőnk egy részét előre megkaptuk, ezáltal természetesen kevesebbet dolgoztunk, ellenben más munkakörben dolgozó kollégáink lényegesen többet voltak beosztva. Amennyiben módosítható a munkaidőkeret, jogosultak vagyunk-e az eltelt két hónap alapján járó rendes havi munkabérünkre?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret hosszabb időtartam vonatkozásában határozzameg a teljes munkaidő alapján ledolgozandó munkaórák számát, a munkaidőkeretkezdetének és végének figyelembevételével. A munkaidőkeret alkalmazásával anapi munkaidő mértéke nagyobb egységekbe foglalható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Munkaszüneti napi munka, más munkakörbe tartozó feladatok

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású közművelődési központ, amely vasárnap nem tart nyitva. 1. A művelődésszervezőket a munkaszüneti napokon, gyermeknapon végzett munkájukért milyen díjazás illeti meg? Ez a rendkívüli munkavégzés kategóriája-e, azaz egynapi illetményük+100 százalékos pótlék jár, vagyis ténylegesen két napra járó illetményt kell fizetnünk? Módosul-e a díjazás, ha vasárnapra esik az ünnepnap, illetve a rendezvény? A munkáltató megállapíthat-e ezekre a napokra átalányt, és az mennyiben térhet el az Mt.-ben leírt díjazás mértékétől? 2. A központnak van egy emlékháza, amelyben egy gyűjteménykezelő dolgozik. Szakmai feladatán túlmenően más, a munkaköri leírásába nem tartozó feladatokat is ellát. A munkakörébe nem tartozó feladatokra (karbantartás, takarítás fűnyírás stb.) megállapítható-e díjazás? Ha igen, annak mi az alapja, a munkáltató megállapíthat-e erre átalányt, pótlékot?
Részlet a válaszából: […] 1. A munkarend, a munkaidő-beosztás a munkáltató működésirendjéhez kell, hogy igazodjon. Ha nem általános munkarend szerinti működésről(hétfőtől péntekig napi 8 óra munkavégzés, szombat-vasárnap pihenőnap) van szó,akkor a munkáltató az adott időszak alatt ledolgozandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásakor előrebocsátjuk, hogy a feltett kérdéskevés jogi problémát érint, a kérdések elsősorban munkaszervezési jellegűek. Alap és a válaszok jellegéből adódóan nem áll módunkban minden felmerülőlehetőségre kitérni, az alábbiakban a legfontosabb pontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Vasárnapi munkavégzés – a vasárnapi és a műszakpótlék fizetésének feltételei

Kérdés: Júniustól a cég 12 órás munkarendet vezet be a karbantartás területén, szombat-vasárnapi munkavégzéssel is. A munkaidő reggel 6-tól 18 óráig és 18 órától másnap reggel 6 óráig tart. Melyik időpontban kezdődő és végződő műszakokra kellene fizetnünk a vasárnapi munkavégzéshez kapcsolódó 50 százalékos pótlékot? Mi úgy gondoljuk, hogy fizetjük a vasárnap 6-tól 18 óráig tartó műszakra, és fizetjük a vasárnap este 18-tól hétfő reggel 06 óráig tartó műszakra.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy a kérdésből hiányoznak olyantények, amelyek fogódzót jelentenének a precíz válasz megadásához. Az Mt.149/A. §-a határozza meg a vasárnapi pótlékra jogosultak körét. Ez alapjánvasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Szakszervezeti tisztségviselő – a munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezeti tisztségviselő részére az Mt. 25. §-ának(1) és (3) bekezdésével biztosított munkaidő-kedvezmény indoka, hogy amennyibena tisztségviselő érdek-képviseleti pozíciója folytán nem végez munkát, hanem szakszervezetifeladatot lát el, ugyanúgy részesüljön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Idénymunka vagy megszakítás nélküli munkarend?

Kérdés: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén működő boltok és a vendéglátóhelyek működése a szezon idején folyamatos. Ennek alapján lehet-e a megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltatókra vonatkozó munkaidő-beosztási lehetőségeket alkalmazni az ott dolgozók esetén?
Részlet a válaszából: […] Az üdülőkörzetekben működő munkáltatók munkarendje az idénymunkafogalomkörébe tartozik. Az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontja szerint idénymunkaaz olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Munkaszüneti nap körüli munkarendváltozás

Kérdés: A közelmúltban, áprilisban az ünnepnapok miatti munkarendváltozást előíró jogszabály alapján munkanap-áthelyezés történt. Április 26-ából, szombatból munkanap lett, május 2-a, péntek pedig pihenőnappá "változott". Cégünk viszont ettől eltért, április 26-át pihenőnapként adtuk ki, a munkavállalók nem dolgoztak, ezzel szemben május 2-án munkát kellett végezniük. A napokban az egyik szakszervezeti titkár jelezte: a május 2-i, pénteki munka heti pihenőnapi munkavégzésnek tekintendő a jogszabályi munkarend változás okán, ezért erre a péntekre a munkavállalóknak bérükön felül még 100 százalékos pótlék is jár. Fizessünk vagy vitatkozzunk?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló27/2007. (IX. 29.) SZMM rendelet (Rendelet) 2. §-a határozza meg az ideiváltozásokat. A Rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján hatálya kiterjedminden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
3
4