Munkanap-áthelyezés – a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározása

Kérdés: A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaszüneti napok körüli munkarendet minden évben egy rendelet határozza meg. A rendelet szerinti munkarend minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő kiszámításakor az áthelyezett munkanapokat is figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett számítási szabály szerint, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásához alapul kell venni a munkaidőkeret tartamát (milyen "hosszú" a munkaidőkeret), a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaidejét és az általános munkarendet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Közterület-felügyelők munkaidő-beosztása

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közterület-felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozik kérdésünk. A felügyelők "folyamatos" munkarendben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy beosztás szerinti napi munkaidejük napi 12 óra, munkakörükből adódóan munkaszüneti napokon, hétvégén is dolgoznak. Hogyan kell elszámolnunk a munkaidejüket, szabadságukat és a keresőképtelenséget? Szükséges-e, hogy munkaidőkeretben dolgozzanak? Ebben az esetben hogyan lehet részükre rendkívüli munkát elrendelni, hogy ne sérüljön a pihenőidő? A rendkívüli munka szólhat-e hétvégére, munkaszüneti napra? Helyettesítés esetén, amikor is nincs betöltve egy felügyelői munkakör, hogyan számolható el helyettesítési pénz szintén úgy, hogy ne sérüljön a Kttv. szerinti pihenőidő? Alkalmazható-e rájuk a szabadidő-átalányra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. szerint a munkaidőt hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30 óráig, pénteken 8.00-14.00 óráig kell beosztani (általános munkarend). Ám a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő munkaidő-beosztását az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Heti pihenőidő beosztása heti pihenőnap helyett

Kérdés: Egyik részlegünknél három műszakos munkarendre térünk át január 1-jével. Felmerült, hogy egyúttal változtatunk a heti pihenőnapok rendjén is. Eddig két naptári napot (jellemzően szombat és vasárnap) osztottunk be, de az új rendszerben áttérnénk a megszakítás nélküli (legalább) 48 órás pihenőidőre (azaz a nap közepén kezdődne a heti pihenés, és napközben érne is véget). Szükséges-e ehhez a munkaszerződéseket módosítani? A munkaidőkeretben elegendő-e átlagosan beosztani ezt a 48 órát, azaz lehetséges-e, hogy egy adott héten szombaton 18 óráig dolgozik a munkavállaló, hétfőn pedig reggel 6-kor kezd, feltéve, hogy az adott hónapban a többi héten péntek 22 órától hétfő reggel 6-ig biztosan nem kell dolgoznia? Az utazási idő beleszámít-e a heti pihenőidőbe?
Részlet a válaszából: […] Magáról a munkarendről, munkaidő-beosztásról nem kötelező rendelkezni a munkaszerződésben, és az írásos tájékoztatóban is csak a napi munkaidő mértékét kell megadni [Mt. 46. § (1) bek.]. Ez alól csak néhány kivétel van (pl. osztott munkaidő-beosztás alkalmazása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Részmunkaidő a polgármesteri hivatalban

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál egy köztisztviselő – kérelmére – a heti 40 óra helyett heti 30 órában, munkaidőkeretben, munkaidő-beosztással dolgozik az alábbiak szerint: H.: 7.30-16.00: 8,5 óra; K.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Sze.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Cs.: 7.30-12.00: 4,5 óra; P.: "0" órás munkanap, kiegyenlítő nap. Ez a munkaidő-beosztás állandó, csak akkor fog változni, ha egy másik kolléganőt helyettesítenie kell. Valóban szükséges munkaidőkeretet alkalmazni ebben az esetben, vagy meg lehet oldani egyéb módon? Amennyiben egy munkaszüneti nap (pl. a húsvéthétfő) munkanapra esik, azt a munkaidőkeretben hány órának kell számolni? Tehát ezen a munkaszüneti napon kívül hány órát kell dolgoznia a hét fennmaradó részében?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 89. §-ának (1) bekezdése szerint a teljes napi munkaidő nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). Aheti munkaidő negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30 óráig, pénteken 8.00-14.00 óráig tart (általános munkarend). A Kttv. 232. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Recepció – a 24/72 órás munkarend elszámolása

Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A 24/72-es műszakrend azt feltételezi, hogy ezek a munkavállalók hosszabb teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak, és a 24 órás műszakot lehetővé tévő megállapodást is kötöttek a felek. E nélkül ugyanis nem lehetne egy munkavállalónak egy napra 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Teljesítendő munkaidő meghatározása megállapodás alapján

Kérdés: Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése ír a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékéről. A régi Mt. ilyen rendelkezést nem tartalmazott. Afelek a megállapodásukban vagy kollektív szerződésben rendelkezhetnek-e havi 172, 173 vagy akár 174 óra munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőről?
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó szabály szerint, a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Heti leghosszabb munkaidő munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók részére kiadott tájékoztatóban négyhavi munkaidőkeret szerepel (az utolsó időszak az évben szeptember 1-jétől december 31-ig tart). A termelésben dolgozókat három műszakban, hétfőtől péntekig foglalkoztatjuk, napi nyolc órában, de havi egy-két alkalommal vasárnap este indul az éjszakai műszak. 1. Alkalmazhatjuk-e azt a szabályt, hogy túlóra esetén a heti 48 órát a munkaidőkeret átlagában nem lépjük túl? Mert ha valamely dolgozónk munkaidő-beosztása nem esik bele a vasárnapi kezdésbe, nála tulajdonképpen nem beszélhetünk egyenlőtlen munkaidő-beosztásról, de munkaidőkeret elő van írva.
2. Hogyan kell helyesen értelmezni, kiszámolni a heti átlag 48 órát? Mivel a hónapok nem pontosan 4 hétből állnak, fenti munkaidőkeret-meghatározás alapján ennek ellenére átlagolhatunk 16 héttel, vagy a tört heteket is figyelembe kell vennünk (17,42 hét)? Hogy számol a munkaügyi felügyelő?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). A munkaidő a hét egyéb napjaira vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, amely munkaidőkeret vagy elszámolási időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Megrendelésektől függő munkavégzés

Kérdés: Jelenlegi vendéglátó (egyéni vállalkozói) tevékenységemet fényképészettel szeretném bővíteni, új alkalmazott bevonásával. Milyen keretek között foglalkoztathatom, mivel munkája a megrendelésektől függ majd? Sem a normál 5+2 napos munkarenddel, sem a munkaidőkeretes munkaidő-beosztással nem tudok vele szerződni.
Részlet a válaszából: […] Mivel új tevékenységgel kívánja bővíteni az egyéni vállalkozói működését, de az új foglalkoztatott számára csak a megrendelések függvényében tudna munkát adni, ez önmagában nem zárja ki a munkaviszonyban történő foglalkoztatás lehetőségét, noha megítélésünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Készenlét teljesítése napi pihenőidő alatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) rendes munkaidejében munkát végez, majd másnap reggel 7.00-ig készenlétes. 20.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát végez. 24.00-kor hazamegy, majd másnap hajnalban (de a készenlét alatt) ismét rendkívüli munkát rendelnek el neki 3.00-tól 4.00 óráig. Mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kell biztosítani, ez a készenlétre is vonatkozik? Tehát ha ő 24.00-ig dolgozott, akkor behívhatom-e (másnap) hajnali 3.00-kor? Továbbá, mivel előző napon ledolgozta a 8 órát, és pluszban még 4 órát rendkívüli munkaként (összesen 12 óra), foglalkoztathatom-e még a készenlétben, ami (naptár szerint) másnapra esik, azaz a törvény által meghatározott maximális 12 órát már ledolgozta, de a következő túlóra ideje már másnapra esne?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ez speciális esetekben lehet csak nyolc óra, azzal, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatálya alatt a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ugyanakkor a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.
1
2