Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem egyértelmű, hogy az egészségügyben vagy a szociális szférában dolgozik-e, mivel a két területre eltérő jogszabályok vonatkoznak: a szociális szférára az Mt. és a Kjt., az egészségügyre az Eütev.tv. Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontja és a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaközi szünet nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a munkáltató úgy köteles nyilvántartani – egyebek mellett – a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát, hogy abból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkaközi szünet ledolgozása

Kérdés: Cégünk termelővállalat, ahol négyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak. Az idei évben bevezetik, hogy a munkaközi szünetet (20 perceket) le kell dolgozni a két, illetve három műszakosoknak is, havonta egy szombaton. Az egy műszakosoknak 20 perccel később ér véget a munkaidő (ez idáig is így volt). Két és három műszakos munkavállalóktól havonta egy szombatot, azaz egy pihenőnapot elvesz a munkáltató a többi munkavállalóval szemben, vagy arra az egy napra szabadságot kell kivenni (ilyenkor tehát szabadságot veszít a dolgozó). A munkavállalók maradnának 20 perccel tovább mindennap, azonban a folyamatosan termelő gépsor esetében ez nem lehetséges, hiszen egyszerre csak egy ember tud munkát végezni. Ha napi 8 óra a munkaidő, és a munkáltató 7 óra 40 percre osztja be a dolgozót, akkor szabályos megoldás-e, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz? Ilyen esetben belefér-e a munkaidőkeretbe még egy plusznap (szombat) ledolgoztatása, vagy ez a nap túlmunkavégzésnek fog minősülni? 2012-ben 252 napot, 2016 munkaórát kell dolgoznunk ténylegesen.
Részlet a válaszából: […]  Eltérő megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaköziszünet időtartama (Mt. 122. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével -nem számít be [Mt. 117. § (1) bek. a) pont]. Ez tehát azt jelenti, hogy 20 percmunkaközi szünet esetén a munkavállaló vagy 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Mi számít munkaidőnek, túlléphető-e a napi 12 órás felső határ?

Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben üzemel, a munkavállalók 12 órás műszakokban dolgoznak. A 12 órára esik a munkaközi szünet egyórás időtartama is. Minden műszak előtt és után a különböző átadási-átvételi feladatok még kb. fél-fél órát vesznek igénybe. Az erre fordított idő ugyanúgy munkaidőnek minősül? Ha igen, a munkavállalók munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje 13 óra lenne, amely az Mt. 119. § (3) bekezdésében meghatározott 12 órás felső limitbe ütközne. Ebben az esetben hogyan tudnánk megoldani a munkavállalók jogszerű foglalkoztatását?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 119. §-ának (3) bekezdése alapján a munkavállalómunkaidő-beosztása szerinti napi munkaideje a 12 órát nem haladhatja meg. A készenlétijellegű munkakörben a felső határ 24 óra. Az Mt. alkalmazásában munkaidőnekminősül a munkavégzésre előírt idő kezdetétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.