Munka- és pihenőidő a "vízen"

Kérdés: A munkáltató rendeltetése folytán az év minden napján működő komp- és révhajózási tevékenységet folytat. A komp- és révhajózás két településrész között bonyolódik, a Duna folyamon. A munkavállalók háromhavi munkaidőkeretben, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak. Értelmezésünk szerint a Vktv. hatálya alá tartozik, ezért az ezen ágazatban dolgozók munka- és pihenőidejére annak szabályai irányadóak. Ennek alapján hány óra lehet a napi munkaidő, illetve hány nap pihenőnapot kell kiadni, és milyen módon kell beosztani?
Részlet a válaszából: […] A Vktv. eltérő munkajogi szabályait a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója tekintetében kell alkalmazni. Utazó munkavállaló az a munkavállaló, akit egy belvízi hajózási tevékenységet végző munkáltató az utazó személyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Készenlét – beosztása és elszámolása

Kérdés: A munkáltatónál a dolgozók nap 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. Amennyiben egy tízórás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el négyórás időtartamban (este nyolctól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a kétórás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért, és mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végezni (Mt. 110. §). Ha a készenlét alatt munkavégzésre kerül sor, az mindig rendkívüli munkaidő lesz, hiszen fogalmilag a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésről van szó [Mt. 107. § a) pont]. Éppen az a készenlét lényege, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Napi pihenőidő értelmezése rendkívüli munkaidő teljesítése esetén

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) munkát végez, majd készenlétes 15.20-tól másnap reggel 7.00-ig, utána 7.00-tól 15.20-ig megint rendes munkaideje van. A készenlét alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 5.30-tól 7.00-ig. 7.00-kor ki kell-e adnom a 11 óra pihenőidejét? Álláspontunk szerint nem, mivel az előző napi munka befejezése (15.20) és a másnapi munkakezdés (5.30) között megvan a 11 óra pihenőidő. Továbbá aznap ő még dolgozhat 7.00-tól 15.20-ig, mivel még nem haladta meg a munkavégzése a maximális 12 órát.
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ez speciális esetekben lehet csak nyolc óra, azzal, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Napi pihenőidő értelmezése

Kérdés: Az Mt. 104. §-ának bekezdése szerint, a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a munkavállalók készenlét alatt rendkívüli munkát végeznek, és a másnapi munkájukat a munkaidő-beosztás kezdetétől később kell kezdeniük, hogy biztosítva legyen a törvény által megállapított pihenőidő. Erre az időre állásidőt fizetünk a részükre. Ez rendben is van abban az esetben, ha a munka befejezése és a másnapi munkakezdés követi egymást. Azonban gyakran előfordul olyan eset, hogy például a munkavállaló rendes munkaideje pénteken 7.00-tól 15.20-ig tart (általános munkarendben dolgozik), ezután készenlétbe van beosztva hétfő reggel 7 óráig. Pénteken készenlét alatt 22.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát rendelnek el a részére, majd szombat-vasárnap nincs számára rendkívüli munkavégzés elrendelve a készenlét alatt, azaz pihenőnapját tölti. Ebben az esetben kell-e számolnunk a 11 óra pihenőidőt? Tehát péntek este 24.00 órától a 11 óra pihenőidőt elszámolhatom-e a pihenőnapján, vagy hétfőn 00.00-tól kell számolnom a 11 órát, vagyis a munkavállalót legközelebb csak hétfőn reggel 11.00-kor foglalkoztathatom? Mi a teendő abban az esetben, ha (hasonló példánál maradva) a munkavállaló kedden 7.00-15.20-ig rendes munkaidőben dolgozik, majd készenlétes, ami alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 20.00-tól 23.00-ig. Majd másnap újra 7.00-tól dolgozna, de reggel telefonál a munkáltatóhoz, hogy orvoshoz kell mennie, aki attól a naptól betegszabadságra/táppénzre írja a munkavállalót. Elszámolhatom-e egy jogcímen a pihenőidőt és a betegszabadság/táppénz időtartamát? Ugyanez a probléma, ha szabadságra megy a munkavállaló. Összegezve: ugyanazon jogcímen a pihenőidőt és a pihenőnapot, betegszabadságot, táppénzt, szabadságot elszámolhatom-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a napi pihenőidő a munkavállalót a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között megillető, egybefüggő időtartam. Ez általános szabály szerint tizenegy óra, ami speciális esetekben lehet csak nyolc óra, azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Készenlét teljesítése napi pihenőidő alatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) rendes munkaidejében munkát végez, majd másnap reggel 7.00-ig készenlétes. 20.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát végez. 24.00-kor hazamegy, majd másnap hajnalban (de a készenlét alatt) ismét rendkívüli munkát rendelnek el neki 3.00-tól 4.00 óráig. Mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kell biztosítani, ez a készenlétre is vonatkozik? Tehát ha ő 24.00-ig dolgozott, akkor behívhatom-e (másnap) hajnali 3.00-kor? Továbbá, mivel előző napon ledolgozta a 8 órát, és pluszban még 4 órát rendkívüli munkaként (összesen 12 óra), foglalkoztathatom-e még a készenlétben, ami (naptár szerint) másnapra esik, azaz a törvény által meghatározott maximális 12 órát már ledolgozta, de a következő túlóra ideje már másnapra esne?
Részlet a válaszából: […] ...4-5 óra között történne).A törvény szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra lehet, amelybe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is be kell számítani [Mt. 99. § (2) és (5) bek.]. Mivel a készenlét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...nem illeti meg pihenőidő [Mt. 104. § (4) bek.].A kérdésből sajnos nem állapítható meg sem a munkarend, sem a munkáltató általi munkaidő-beosztás és az Ön munkakörének jellege sem, így nem határozható meg, hogy a munkáltató jogszerűen utasíthatta-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...A 06.30-kor befejezett munkavégzés és a következő napi 05.30-kor kezdődő munkaidő között 23 óra telik el, e feltételnek tehát a munkaidő-beosztás megfelel.Az Eütev.tv. rendelkezéseit az egészségügyi ágazatban dolgozókra, továbbá – az Eütev.tv. 2. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Pihenőidők minimális tartamban

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott munkavállalónak egy 31 napos hónapban elegendő egyetlen vasárnapi pihenőnapot biztosítani azzal, hogy – az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályai szerint – az elmaradt hét pihenőnapját egy későbbi (vagy korábbi) időpontban kell beosztani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Készenlét megszakítása

Kérdés: Olyan vállalatnál dolgozom, ahol a munkáltató jogszerűen rendelhet el készenlétet. A legutóbbi időkig ezt oly módon tette, hogy a napi munkaidőt követően délután 15.00 órától másnap reggel 7.00 óráig tartott, és ez idő alatt az érintett munkavállalók kötelesek voltak otthonukban készenlétet teljesíteni. A vállalati mobiltelefont bekapcsolva kellett tartani, a vállalati gépkocsit pedig – tekintettel arra, hogy minél hamarabb odaérhessünk a munkavégzés helyszínére – kötelesek voltunk hazavinni magunkkal. Nemrégiben változott a gyakorlat: a készenlét elrendelése alkalmával a munkáltató arra kötelezi az érintetteket, hogy a napi munkaidő lejártát követően előbb 15.00 órától 23.00 óráig legyenek készenlétben az otthonukban, majd ezt követően 23.00 és 4.00 óra között a készenlétet megszakítja, és 4.00 órától 7.00 óráig újból készenlétet rendel el. Ez a munkáltatónak bérmegtakarítást jelent, de a mi érdekeinket sérti, hiszen a megszakítás idejére nem kapunk díjazást. Sem az Mt., sem a kollektív szerződésünk nem rendelkezik a készenlét megszakításáról. Jogszerűen szakítja meg a munkáltató a készenlétet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (1) bekezdésének kimondja: a munkarendet, amunkaidőkeretet, valamint a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektívszerződés rendelkezése hiányában – a munkáltató jogosult megállapítani. Akészenlét elrendelése tehát – az Mt., illetve a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Napi pihenőidő – a kiadás szabályai

Kérdés: A heti munkaidőm 40 óra úgy, hogy napi 10 órát dolgozom hetente négy alkalommal. Nemrég a késő esti órákra beosztott munkavállaló rosszul lett, és engem rendelt vissza a főnököm az aznapi 10 órás munka után, este 10 óra és éjfél között. A munkáltató ugyan kifizette a túlórát, de másnap reggel 9 órakor újra munkába kellett állnom. Tudomásom szerint legalább napi 11 óra egybefüggő pihenőidőre vagyok jogosult, így a munkáltató jogellenesen rendelte el a másnap reggel 9 órás munkakezdést. Helyes-e az álláspontom, ha igen, mit követelhetek a munkáltatótól?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi kockázatok közöttkerül sor [Mt. 127. § (6) bekezdés c) pont]. A napi pihenőidő kiadása továbbá nemcsak a munkaidő-beosztásrendjének kialakítására vonatkozik, hanem azt is jelenti, hogy rendkívülimunkát sem lehet olyan módon elrendelni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.