Heti pihenőidő beosztása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Egy kollégánkat három héten keresztül szeretnénk 18-06 óráig portaszolgálati munkakörben alkalmazni, munkaidőkeretben. Ez a munkakör tekinthető-e megszakítás nélküli munkakörnek? (A munkáltató vízügyi igazgatóság.) Esetében hogyan kell a heti pihenőnapokat/pihenőidőt beosztani szabályosan? Dolgozhat-e úgy három hétig, hogy a szombat, vasárnap munkaidő-beosztás szerint pihenőnapján/pihenőidejében is adott esetben rendkívüli munkavégzést teljesít? Egy három évet be nem töltött gyermeket nevelő kolléganőnk továbbá nappal (hozzájárulásával) munkaidőkeretben, heti 40 órát teljesítene, de a hét minden napjára be kellene osztanunk. Esetében hogyan kell a heti pihenőidőt/pihenőnapot meghatározni? Alkalmazható az Mt. 105. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon szabály, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató tevékenysége akkor minősül megszakítás nélkülinek, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és társadalmi közszükségletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Munkavégzési hely megváltoztatása

Kérdés: A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó, egy multi áruházlánc munkavállalója fordult hozzánk a következő kérdéssel. A munkavállaló konkrét munkahelye Budapesten van, de időközben vidékre költözött, és a cég egy lakóhelyéhez közelebbi helyi egységében kívánna újból munkába állni. Jelentkezett is a helyi vezetőnél, aki azzal utasította el, hogy az Mt. 113. §-ának előírásai vonatkoznak rá: mivel a gyermeke még nincs hároméves, ezért korlátozottan foglalkoztatható. A munkavállaló egyébként attól is tart, kifogás lehet a cég részéről, hogy a munkaszerződése szerint a fővárosi egységbe szól a munkavégzés teljesítése. A munkaszerződése értelmében a munkavégzés helye elsődlegesen a munkáltató egyik telephelye, illetve a munkáltató valamennyi magyarországi telephelye és fióktelepe. Úgy véljük, ez a megállapodás mindkét félre egyaránt vonatkozik, azaz nemcsak a munkáltató "áthelyezési szándékát" elégítheti ki, hanem a munkavállaló ilyen irányú igényét is alátámasztja. Jogos-e a munkavállaló igénye az áthelyezésre? Elutasíthatja-e a munkáltató a munkavállaló foglalkoztatását?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos rögzíteni, hogy a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalót a munkáltatónak általános szabály szerint a fennálló munkaszerződése alapján kell továbbfoglalkoztatnia [Mt. 42. § (2) bek. b) pont,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Fiatalok és kismamák – az egyenlőtlen munkaidő-beosztás korlátai

Kérdés: A hatórás részmunkaidőben foglalkoztatott fiatalkorú, illetve kismama dolgozhat-e nyolc órát, ha a munkaidő-beosztása előre így készült, és egy másik napon csak négy órára van beosztva, vagyis a munkaidőkeretben nem lesz túlórája?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. §-ának (3) bekezdése definiálja, mit értünk egyenlőtlen munkaidő-beosztáson. A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltatóa) a munkaidőt a (szerződéses) napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Bármelyik munkáltató vezethet be bármelyik munkavállalójára munkaidőkeretet? Van-e valami különös feltétele a bevezetésének a munkáltató tevékenységi körével kapcsolatban? Egy részleg van a cégünknél, ahol megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak (24-48 váltásban), mindenki más heti 40 órás.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg, és ennek keretében jogosult egyenlőtlen munkaidő-beosztást is alkalmazni [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkaidőkeret bevezetése tehát a munkáltató egyoldalú döntésén alapul, és nem kötött a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló foglalkoztatása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalónk bejelentette munkába való visszatérési szándékát. A munkavállaló gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét. Mielőtt fizetés nélküli szabadságát megkezdte volna, a munkakörében – a munkáltatónál az azonos munkakört betöltő összes többi munkavállalóval megegyezően – egyenlőtlen munkarendben alkalmazta a munkáltató. A dolgozó kérte, hogy mivel gyermeke elhelyezésével, ellátásával jelenleg nem fér össze a 12 órás foglalkoztatása, emiatt 8 órás, általános munkarendben tudna munkát végezni. Az Mt. 113. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Működési rendjére tekintettel azonban a munkáltató számára jelentős nehézségekbe ütközne annak megoldása, hogy kizárólag e munkavállaló vonatkozásában alkalmazzon általános munkarendet. Helyesen értelmezi-e a munkáltató a jogszabályt és ezzel összefüggésben a lehetőségeit ebben a helyzetben, ha az alábbiak szerint gondolkodik? A munkavállaló jelen esetben nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatáshoz, és általános munkarendben kéri a foglalkoztatását, melyhez joga van, hiszen gyermeke még csak 2 éves. A gyermek 3 éves koráig a munkáltatónak szükséges biztosítania az általános munkarendben való foglalkoztatást. Ugyanakkor a 8 óra adott munkanapra történő beosztását a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni. Ekkor azonban az Mt. 6. §-ának (3) pontját is szem előtt kell tartania, mely szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés elve alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Abban az esetben, ha a munkáltató munkaszervezési okból kifolyólag nem tudná biztosítani a munkavállaló foglalkoztatását, állásidő-fizetési kötelezettsége állna fenn az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésével a munkáltató ebben az esetben nem tud élni, ugyanis az Mt. 66. §-ának (5)-(6) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában a munkavállaló szokás szerinti munkavégzési helyén – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Jelen esetben ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a munkáltatót a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló vonatkozásában továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, ezért a munkavállaló távolléte idejére felvett munkavállaló munkaszerződésének módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé.
Részlet a válaszából: […] Helytálló azon megállapítás, hogy a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig [Mt. 113. § (1) bek. a) pont] egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a hozzájárulása esetén alkalmazható [Mt. 113. § (2) bek. a) pont]. Amennyiben a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Rugalmas munkaidő-beosztás engedélyezése

Kérdés: Két gyermekem van. 8 éves kisfiam tartósan beteg, emelt családi pótlékot is kapok utána. Betegsége miatt nem tudom egyedül elengedni busszal az iskolába. Előző főnököm három éven át engedélyezte számomra a rugalmas munkaidőt. Munkahelyemen a munkaidő 7.45-kor kezdődik, a gyermekeim iskolája viszont 7.30-kor nyitja ki kapuit a diákok előtt, s nekem legalább háromnegyed órára van szükségem, hogy a gyermekeim iskolájából a munkahelyemre beérjek. Idén szeptembertől új főnököm van, aki nem akarja megengedi, hogy későbbi időpontban kezdjem a munkát. Ha mégis megengedné, akkor valamilyen pluszfeladatot kellene vállalnom cserébe. Mondtam neki, hogy a munkámat elvégeztem ugyanúgy, mint bárki más, tovább bent maradtam a munkaidő végén, tehát időben sem dolgoztam kevesebbet. Van-e lehetőségem, jogom rugalmas munkaidő-beosztással dolgozni, vagy az új főnököm megtagadhatja ezt?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő beosztása a jogszabályi keretek között a munkáltató joga és kötelezettsége [Mt. 97. § (1) bek.]. Ennek keretében egyes munkavállalók számára a többiekétől eltérő munkaidő-beosztást is meghatározhat. Az Mt. 6. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Várandósság bejelentése a munkáltatónak

Kérdés: Az új Mt. szerint a terhesség automatikusan már nem jelent felmondási védelmet. Eltitkolhatja-e a női munkavállaló jogszerűen a terhességét? Kötelezhető-e a nő, hogy nyilatkozzon arról, hogy terhes? Milyen kötelezettségek vonatkoznak ezzel kapcsolatosan a munkáltatóra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt 65. §-a (3) bekezdésének a) pontja, valamint (5) bekezdése szerint a munkáltató ugyan felmondással jogszerűen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság tartama alatt, erre az állapotára a munkavállaló azonban csak akkor hivatkozhat, ha minderről a munkáltatót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] Három olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos utalnunk arra, hogy abban az esetben, haa munkáltató működési körében felmerült okból (pl. a megrendelések csökkenésemiatt) a munkavállaló nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre(állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.