Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörök sajátossága, hogy a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – napi 12 órára emelhető. Ebben az esetben – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra, heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Heti pihenőidő számítása – az egybefüggő minimális tartam

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 116. számában a 2284-es számon feltett kérdésre azt a választ kaptam, hogy az abban leírt beosztás nem felel meg a jogszabályoknak. Most aziránt érdeklődnék, hogy amennyiben ezt a beosztást kéthavi munkaidőkeret mellett szeretnénk alkalmazni, akkor sem lehetne beszámítani a hétfői munkakezdés időpontjáig rendelkezésre álló 14 órát? Ha igen, úgy megfelelnénk a törvénynek.
Részlet a válaszából: […] Ez a beosztás a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok miatt nem megfelelő, sem elszámolási időszak, sem munkaidőkeret mellett. A törvény szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Ugyanakkor – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettsége alól legalább 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkavállaló tárgyévi szabadságából 14-et egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaidőkereten felül végzett munka

Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. § b) pontja szerint rendkívüli munkaidőnek tekintendő – többek között – a munkaidőkereten felüli munkaidő. Ennek fennállása mindig az adott munkaidőkeret végén állapítható meg, amikor a munkáltató és a munkavállaló elszámolnak egymással; az Mt. 143....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaidő-beosztás módosítása – megállapodás a munkáltató és alkalmazottja között

Kérdés: Társaságunknál heti rendszerességgel elő­fordul, hogy a heti pihenőidő alatt rendkívüli munkavégzés elrendelése válik szükségessé a nagyszámú megrendelések vagy az előre nem tervezett, termelésben előfordult akadályok miatt. A társaság négy hónapos munkaidőkeretet alkalmaz. A munkaidő-beosztásra vonatkozó Mt. 97. §-ának (4) és (5) bekezdéseit betartva, de a 135. § szerinti eltérő rendelkezések adta lehetőséget alkalmazva, van-e lehetőség arra, hogy a 4 napos szabályt nem betartva, a munkavállalóval kötött közös megegyezéssel módosítsuk a munkavállaló adott heti munkaidő-beosztását? Ez azt jelentené, hogy a soron következő (4 napon belüli) pihenőidőre (pihenőnapra) utólag munkaidőt osztunk be, ehelyett pedig a munkaidőkereten belüli másik napon azonos mértékű pihenőidőt (csúszónap) osztunk be úgy, hogy a heti és a napi pihenőidő szabályainak az utólag elrendelt munkaidő beosztásával is megfelelünk. Az így későbbre beosztott pihenőidőn felül jár-e a munkavállalónak bérpótlék?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Ugyanakkor, a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkaidő-beosztás elszámolási időszakban

Kérdés: Megfelelő-e a munkaidő-beosztásunk, ha egy munkavállalónkat elszámolási időszak alkalmazásával az alábbi módon osztjuk be: hétfő: 14-18 óra, kedd-péntek 10-18 óra, szombat 9-13 óra?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő – munkaidőkeret hiányában – úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Heti pihenőnapok beosztása a vasárnap nyitva tartó munkáltatónál

Kérdés: Múzeumunk hétvégén (szombat, vasárnap) is nyitva tart. A hétvégén munkát vállaló dolgozók mennyi szabadnapot kaphatnak? Minden munkavállaló részére biztosítva van a heti egy pihenőnap, valamint a hétfő, akkor ugyanis a múzeum zárva tart.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, illetve – a munkáltató választása szerint – a heti két pihenőnap helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A heti pihenőnapok (pihenőidő) beosztását a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Gépjárművezetők műszak- és éjszakai pótlékra való jogosultsága

Kérdés: Bérszámfejtést végzünk egy fuvarozó cégnek, és a pótlékok elszámolása során nézeteltérésünk támadt. Az eddigi gyakorlat szerint az Mt. szerint jártunk el (munkaszerződésben is erre hivatkoztak), és amennyiben a dolgozó jogosult volt a műszakpótlékra, úgy azt számoltuk el, amennyiben csak éjszakai pótlékra volt jogosult, akkor azt számoltuk el, 22-06 óra közötti munkavégzés esetén.
1. Ügyfelünk szerint a Kkt. szerint a gépjárművezetők esetében másként kell eljárni a pótlékok számítása során. Az említett törvény csak az éjszakai pótlékról rendelkezik. Kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a munkavállalónak nem kell számfejteni műszakpótlékot akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá az Mt. szerint? A gépjárművezetők esetében az éjszakai pótlékot mikortól kell számfejteni?
2. A munkavállalókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják. Ha szombati napon is dolgozik a munkavállaló, és ezzel együtt sem éri el a ledolgozott munkaórák száma a munkaidőkeretben előírtat, megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó 100%-os pótlék, és azt minden hónap végén ki kell fizetni? Ha a szombati nap helyett következő héten szabadnapot kap, milyen mértékű pótlék illeti meg a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] A Kkt. szerint a hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében az Mt. rendelkezéseit a Kkt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [Kkt. 18/A. § (1) bek.]. A bérpótlékok kapcsán a Kkt. azt a rendelkezést tartalmazza, miszerint az éjszakai időszak alatti munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Pihenőidő vasárnap esti munkakezdéssel

Kérdés: Szeretnénk a munkarendünket megváltoztatni, és átállni a heti pihenőidős rendszerre. Beosztható-e úgy a munkavállaló munkaideje, hogy vasárnap este 22.00 órától hétfő reggel 06.00-ig végez munkát, és a heti minimum 40 órás pihenőidejét pénteken este 22.00 és vasárnap este 22.00 között kapja meg? A munkahetünk egyébként hétfő reggel 06.00-kor kezdődik.
Részlet a válaszából: […] Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetén a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkavállaló heti kettő pihenőnapja helyett legalább heti 40 órás, egy naptári napot magában foglaló, egybefüggő pihenőidőt, és a munkaidőkeret átlagában heti legalább 48...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Készenlét elrendelése és a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Cégünk gázvezeték- és csőhálózat-szereléssel foglalkozik. Ha meghibásodik egy készülék, sok esetben kell kimenni családi házakhoz. Szeretnénk, ha munkavállalóink a szombati napon készenlétben állnának egy esetleges munkavégzésre. A kérdésünk az lenne, hogy ez milyen pótlékkal jár a munkavállalók részére (készenléti pótlék, szombati munkavégzés pótléka, illetve ezek egyszerre)? Minden szombatra el lehet rendelni a készenlétet?
Részlet a válaszából: […] A készenlét olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni, munkára képes állapotát megőrizni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.