Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben

Kérdés:

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?

Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. A Kjt. munkaidőkeretre és a munkaidő beosztására vonatkozó szabályokat gyakorlatilag nem tartalmaz, azok vonatkozásában az Mt. szabályai szinte maradéktalanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Rendszergazda pedagógus – két munkakör a kinevezésben

Kérdés: 1998-ban szereztem tanári diplomát matematika-kémia szakon, másoddiplomát informatikatanári szakon 2013-ban. Az informatika szak megszerzését követően a tanítás mellett az iskolai hálózat rendszergazdai feladatait is ellátom tanári besorolással, külön bérezés nélkül. Rendszeresen kérnek hétvégén és iskolai szünetben is az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására. Megteheti-e ezt a munkáltatóm, illetve van-e jogom valamiféle pluszdíjazásra?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusi és a rendszergazdai feladatok két külön munkakörbe tartoznak. Ezek ellátása többféleképpen is történhet, attól függően, hogy a pedagógusi munka melletti rendszergazdai feladatokat milyen rendszerességgel látja el a közalkalmazott. Eseti feladatellátáskor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Közalkalmazottak munkaközi szünete

Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] Maga a Kjt. nem szabályozza a munkaközi szünetet, hanem az Mt. erre vonatkozó szabályainak – az Mt. 86. § (3) bekezdése a) pontjának – alkalmazását nem zárja ki a közalkalmazotti jogviszony tekintetében (Kjt. 59. §). E törvényhely b) pontja azt is hozzáteszi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos kiemelnünk, hogy a 2010. január 1-jétőlhatályba lépett új szabályok csak a tág értelemben vett közszférábanfoglalkoztatottakra terjednek ki, az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonybanálló munkavállalók számára nem áll nyitva e lehetőség. Annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Kiszervezés – a jogviszonyváltásról szóló tájékoztatás kérdései

Kérdés: Iskolánk technikai dolgozóit a fenntartó kiszervezi. A megbeszélések már megtörténtek. Május 14-én a közalkalmazottak megkapták a tájékoztatást, amelyet 15 munkanapon belül kell visszaadni, ha elfogadják a munkakört. Szóbeli kérdésre azt a választ kapták, hogy napi munkaidejük beosztása változatlan marad. Május 23-án eljuttattak minden közalkalmazottnak egy tájékoztatót az irányadó munkarendről, a szabadságról stb., kérve, hogy ezt is május 14-i dátummal vegyék át. Ebben már az irányadó munkarend egészen más. A közalkalmazottak nem fogadták el a visszadátumozást, de addigra már leadták a nyilatkozatukat, amikorra megkapták a tájékoztatót a leendő munkahelyükről. Mikortól kezdődik a 15 napos határidő, május 14-től, vagy május 23-tól? Városunkban van helyi járat ugyan, de kerékpárral közlekednek a dolgozók. Fél óra az út kerékpárral, napi szűk 2 óra annak, aki messzebb lakik. Jól járnak a beosztással? Van joga az átvevőnek ilyen feltételeket szabni a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] A jogviszonyváltás, a munkáltatói jogállásváltozás soránközalkalmazottak esetében az átadást megelőzően legalább 30 nappal korábban azátadó és az átvevő munkáltató tájékoztatja a közalkalmazottat arról, hogy azátadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.