Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek a jogát a munkáltató – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti – ez a kötetlen munkarend. A munkarend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] A készenlét és az ügyelet olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolás munkaidőkeretben

Kérdés: Ha a munkaidőkeretben a beosztást egy napon belül kell módosítani, és egy dolgozónak törölni kell a másnapi beosztását, akkor ebben az esetben kell a munkáltatónak valamit fizetnie, illetve lehet-e csökkenteni a munkaidőkeret beosztott óráinak a számát? Amennyiben egy másik dolgozót csak egy nappal korábban tudjuk tájékoztatni a másnapi beosztásáról, amit a pihenőnapjára osztunk be, akkor ez elszámolható a munkaidőkeretben? Mikor kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő fogalma magában foglalja a beosztástól eltérő munkaidőt és a munkaidőkereten felüli munkavégzést (Mt. 107. §). A munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő azt jelenti, hogy az előre közölt munkaidő-beosztástól eltérően foglalkoztat a munkáltató....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a törvény, és nem a munkáltató határozza meg (számítja ki); a munkaadó csak annak beosztásáról rendelkezhet.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Kérdés: Havibéres dolgozó általános munkarendben dolgozik (nincs munkaidőkeret bevezetve), és a szerződése szerint külföldre szolgáltatásnyújtást végez. Ha március 15-én és 16-án dolgozott, mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ha cserébe pihenőnapot kér mindkét napra, akkor milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...is foglalkoztatható [Mt. 102. § (2) bek.]. A munkaszüneti napi munkavégzésnek ugyanakkor ilyen esetben is feltétele, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret) legyen elrendelve [Mt. 97. § (3) bek.] – ennek hiányában ez a beosztástól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napi pótlék a munkavállalót a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén illeti meg. Szemben a vasárnapi pótlékkal, nincs jelentősége, hogy a munkaszüneti napi munkavégzést a munkáltató milyen jogcímen rendelte el (Mt. 102. §), és annak sincs, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkavégzés minősítése külföldi kiküldetésnél

Kérdés: A 2035. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: ha a munkavállaló a vásár jellegéből adódóan 2014. október 23-án – amely munkaszüneti napnak számít – kénytelen munkát végezni, a munkaszüneti napra vonatkozó díjazás illeti-e meg? Ha a munkavállaló a 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet szerint 2014. október 18-án, szombaton – amely munkanapnak számít – munkát végez, akkor hogyan kell minősítenünk az utazás napjának számító 2014. október 24-ét? A munkavállaló a vásár speciális jellege miatt a napi 8 órai munkavégzés mellett kötelezhető-e úgy napi 12 órai munkavégzésre, hogy az adott területen a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet? Jogos érvelés-e az, hogy munkaidőkeret hiányában a napi 8 órai munkaidőt meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...rendes munkaidőben is munkát végezhet [Mt. 102. § (1)–(2) bek.]. Ennek további feltétele, hogy a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban – munkaidőkeretben vagy elszámolási időszak alkalmazása mellett – legyen foglalkoztatva [Mt. 97. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Órabéres munkavállaló díjazása munkaszüneti napra tekintettel

Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló 2013. augusztus hónapban napi 12 órás beosztással 180 órát dolgozott. Munkaszüneti napon, 20-án szabadnapja vagy pihenőnapja van. Milyen díjazás illeti meg erre a hónapra? Mennyi a munkaidőkereten felüli rendkívüli munka, illetve jár-e neki díjazás a munkaszüneti nap miatt? Általános munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak jár-e díjazás erre az augusztus 20-i munkaszüneti napra, munkavégzés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...pont, "fizetett ünnep"]. Ez a díjazás attól függetlenül jár az órabéres munkavállalónak, hogy általános munkarendben vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (pl. munkaidőkeretben) végez munkát.2013 augusztusában 22 általános munkarend szerinti munkanap van, amelyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Munkaidőkeret – ha "félidőben" új munkavállaló kerül a munkáltatóhoz

Kérdés: Munkavállalóink háromhavi munka­időkeretben (2011. január-március) dolgoznak, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján hetente 3-4 munkanapon át napi 12 órát. Mindig gondot okozott az a kérdés, hogy hogyan járjunk el, ha félidőben (pl. a harmadik hónap közepén, március 16-án) új munkavállaló lép be hozzánk. Ilyenkor az új munkavállaló beosztását nyilván igazítanunk kell a többiekéhez, ugyanakkor amíg más munkavállalókat a keret átlagában megfelelően kompenzáljuk, addig egy új belépőnél a munkaidőkeret töredéke alatt ezt nem sikerül megoldanunk. Így a keret végén vagy kevesebb, vagy több munkaórája lesz az átlagnál. Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...eltéréssel járó – munkarend alapján 2011.március 14., hétfő pihenőnap, míg 2011. március 19., szombat munkanap lesz]. Haaz egyenlőtlen munkaidő-beosztásra tekintettel, az adott időszakban ez amunkavállaló 8 napra kerül beosztásra, napi 12 órára, összesen 96 órátdolgozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.