Kisgyermekes munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása köztulajdonú munkáltatónál

Kérdés:

A munkáltató a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Az Mt. 205. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő. Ezzel szemben az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Az Mt. 213. §-ának f) pontja tiltja a 200–207. §-okban foglaltaktól való eltérést. A gyermekgondozás után visszatérő munkavállaló, illetve új munkavállaló felvétele esetén alkalmazható-e a köztulajdonú munkáltatónál az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése?

Részlet a válaszából: […] ...rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg, anélkül hogy ez teljes munkaidőnek minősülne [Mt. 92. § (5) bek.]. Ilyen esetben a munkaidő mértékével összefüggő díjazások csak arányosan illetik meg a munkavállalót. A köztulajdonban álló munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Többes munkakör betöltése

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, gazdasági-műszaki ellátásban dolgozók esetében érvényben van-e az a jogszabály, amely a tartósan üres (6 hónapon túl sincs betöltve) álláshelyet a fenntartó "elveszi", illetve teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló végezheti-e az üres álláshely munkakörét (teljes mértékben) saját munkaidején belül, azaz napi 8 órában látná el a két munkakört (mindkettő külön-külön szakképesítést igénylő)?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor, hogy a többes munkakörre kötött munkaszerződés és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén is be kell tartani a munkaidő mértékére vonatkozó előírásokat. Azaz, a másik munkakör ellátása nem növeli a munkavállaló munkaidejének mértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – részmunkaidőben

Kérdés:

Részmunkaidő esetén a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáskor az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése szerint előírt naptári évenként összesen 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra (8×44) arányosítását hogyan kell értelmezni? Ha a munkavállaló napi 4 órás részmunkaidős, akkor nála ez a foglalkoztatási korlát: 22 munkanap (44/2) vagy 176 óra (352/2) (1. számítás), vagy 22 munkanap (44/2) vagy 88 óra (4×22) (2. számítás)? Hogyan alakul a számítás, ha ezt a munkavállalót napi 2-2 órára osztjuk be rendes munkavégzésre? Ilyen esetben a munkavállalót az 1. számítás szerint 176 órára beoszthatom, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló ezt napi 2 órával számolva 88 munkanap alatt fogja teljesíteni? Vagy a 2. számítás szerint csak 88 órára oszthatom be, ami szerint napi 2 óra beosztás esetén ezt 44 munkanap alatt teljesíti? Ha a munkáltató órában kívánja nyilvántartani a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást, akkor az nem gond, hogy így az órában megadott maximumot nem, de a 22 munkanapot túllépjük? Ha munkanapban szeretném nyilvántartani, akkor pedig valójában nincs is jelentősége, hogy napi hány órára szól a beosztás szerinti munkaidő, akkor is ez 22 munkanapra szólhat? Vagy az órában és a munkanapban meghatározott éves korlátnak együttesen kell teljesülnie?

Részlet a válaszából: […] ...időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre [Mt. 53. § (1)–(2) bek.]. Ha a munkaviszonyban a munkaidő mértéke napi 4 óra, akkor a jelzett arányosítást megítélésünk szerint akként kell kiszámolni, miként a 4 óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz

Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony jöjjön létre. Sőt, ilyen esetben a felek hosszabb teljes munkaidőben is megállapodhatnak, azaz a munkaszerződés szerint a munkaidő mértéke napi 12 óra is lehet [Mt. 92. § (2) bek. b) pont]. Annak sincs akadálya, hogy a munkavállaló a munkaviszonya mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Kulturális intézményvezető részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó kulturális intézmény műszaki igazgatóhelyettesének rokkantsági ellátást állapított meg a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv, orvosi javaslatra napi négy órában dolgozhat. Az Mmtv. nem szabályozza a rokkantsági ellátás melletti munkaviszony munkaidejét, illetve 2021. január 1-jétől a kereseti korlátot is eltörölte. Az intézmény SZMSZ-e alapján az igazgató felett a polgármester, a dolgozók, a szakmai igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. A szervezet vezetőjét (igazgató) a közművelődési igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti. Az SZMSZ alapján a havi munkaidő heti 40 óra, ezen belül minden munkakörre leszabályozott a munkaidő (8 órás, 6 órás, 4 órás, illetve 174 óra havi munkaidőkeret). A műszaki igazgatóhelyettes esetében a havi munkaidőkeret 174 óra. A 39/2020. EMMI rendelet 7. §-a alapján az intézményvezető és helyettese az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül. Lehet-e a műszaki igazgatóhelyettest napi négyórás jogviszonyban alkalmazni az igazgató és a polgármester engedélye alapján, az SZMSZ és a munkaszerződés módosítása mellett? Az Mt. nem szabályozza a vezető állású munkavállalók munkaidejét, kötetlen munkarendben dolgozhat.
Részlet a válaszából: […] ...intézményekben foglalkoztatott munkavállalók képesítési és egyéb követelményeiről szóló 39/2020. EMMI rendelet sem tartalmaz a munkaidő mértékére vonatkozó követelményeket. Ezért nincs akadálya, hogy a szóban forgó munkavállalót részmunkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Csökkentett munkaidő és a társadalombiztosítás ellátásai

Kérdés: A vírus miatt számos munkavállalónkkal részmunkaidős munkaszerződésre tértünk át, többségében 4 és 6 órás napi munkaidővel, az alapbérek arányos csökkentése mellett. Érdeklődnénk, hogy milyen hatással lehetnek ezek a munkaszerződés-módosítások a munkavállalók társadalombiztosítási helyzetére?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony a munkaidő mértékétől függetlenül társadalombiztosítási jogviszonnyal jár [Tbj-tv. 5. § (1) bek. a) pont]. Ezért a részmunkaidős munkavállaló is jogot szerez a társadalombiztosítás minden természetbeni és pénzbeli ellátására. Ugyanakkor, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Áttérés részmunkaidőre nyugdíj előtt

Kérdés: 1964-ben születtem, 1-2 éven belül 40 éves munkaviszonnyal rendelkezem. A munkáltatóm 2018. szeptember 1-jétől hat órában kíván alkalmazni nyolc óra helyett. Helyesen jártak-e el, hogy – lassan a nyugdíj előtt – lecsökkentették a munkaidőmet? Én nem írtam alá az új munkaköri leírást, sem egyéb papírt. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak, és mit tehetek én?
Részlet a válaszából: […] ...kívánnak térni, akkor azt a munkaszerződésben kell kikötni, ami a felek közös megegyezését igényli (Mt. 58. §). Nem elég tehát a munkaidő mértékét a munkaköri leírásban rendezni. A munkáltatónak nincs lehetősége egyoldalúan lecsökkenteni a munkaidőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási időszak lejártakor kell elszámolni. Ilyenkor össze kell vetni az általános munkarend és a napi munkaidő alapján kiszámított munkaidő mértékét a ténylegesen teljesített munkaidővel. Ha az elszámolás alapján a munkavállaló a már kifizetettnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Bérpótlékátalány kikötése alkalmi munka esetén

Kérdés: Ha az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, egy napra szóló munkaszerződésben napi 10 óra munkavégzést kötünk ki, és arra figyelemmel állapítjuk meg a díjazást, akkor kell a munkavállalónak rendkívüli munkavégzésért járó díjazást fizetni a 8 órát meghaladó munkavégzés esetén? Hogyan lehet "fix" összegben megállapodni a munkavállalóval alkalmi munkánál?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás esetén is alkalmazni kell a munkaidő mértékére vonatkozó szabályokat, ezért a munkavállalóval az általános teljes munkaidőnél (8 óránál) hosszabb napi munkaidőt kikötni csak készenléti jellegű munkakör esetén, vagy akkor lehet, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] ...kikötése, a felek részmunkaidőben is megállapodhatnak. Amennyiben cél, hogy a munkaidő teljes tartama azonos legyen a képzés idejével, a munkaidő mértékét is érdemes ehhez igazítani. Ha a tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, az arra tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.
1
2
3