Iskolabezárás – szülői mentesülés vagy részmunkaidő-kikötés

Kérdés: Számos munkavállalónk kisgyermeket nevel, akiket a nevelési, oktatási intézmények bezárása miatt otthon kell felügyelnie. Jogosult-e erre tekintettel igazolt távollétre? Hogyan állapodhatunk meg velük részmunkaidős foglalkoztatásban?
Részlet a válaszából: […] ...Erre kifejezetten alanyi jogon járó mentesülést az Mt. nem biztosít. A szabadságolással, fizetés nélküli szabadsággal vagy munkaidőkeretben a munkaidő/heti pihenőidő átütemezésével, esetleg otthoni munkavégzésre való áttéréssel kezelhetik a helyzetet (lásd....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Bérkompenzáció elszámolása

Kérdés: Egyház által foglalkoztatott munkavállaló részére 2012-ben a 371/2011. Korm. rendelet szerinti bérkompenzációt állapítottunk meg, melyet a rendelet értelmében a nem rendszeres bérek között számfejtettünk. Az idei évben ismét rendelkezésre áll a bérkompenzáció, mint lehetőség, a 408/2012. Korm. rendelet szerint. Kérdésünk, hogy a 2012. évi nem rendszeres bérként számfejtett bérkompenzáció 2013-ban hogyan funkcionál? Része lesz az alapbérnek, s ezt követően kell megállapítani a 2013. évi bérkompenzáció mértékét, vagy a 2012. évi bérkompenzáció továbbra is nem rendszeres bér marad, s az akkor megállapított összeghez képest a jelen jogszabály szerinti támogatás összegére kell korrigálni a kompenzáció összegét? További kérdésünk, hogy a kompenzáció összegét a munkaidő arányában (pl. 4 órás munkaviszony esetében az összeg felében) kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...és a kompenzációként járó támogatási összeg mértéke szempontjából a rendelet nem tesz különbséget aszerint, hogy teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásról van szó, annak összege egyenlő a munkaidő mértékétől függetlenül. Egyébként a táblázatban az első.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Szabadságra járó távolléti díj számítása

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalót a szabadság időtartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díj havibér esetére vonatkozó kiszámítási szabályait pedig az új Mt. 149. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A munkáltatónál alkalmazott bérprogram alkalmazza az új Mt. 136. §-a (2) bekezdésének a) pontját. A bérelszámolás szerint az alkalmazotti havidíjas munka­vállaló, aki munkavégzése során sem műszakpótlékkal, sem éjszaki bérpótlékkal, sem ügyelettel, sem készenléttel nem rendelkezik, nem mindegy, hogy melyik hónapban adták ki részére a szabadságot, mert a matematika szabályai szerint előfordulhat, hogy kevesebb jövedelemben részesül, mintha egész hónapban dolgozna. Az új Mt. előírásai szerint "rossz hónapban" történő szabadságkivételnél a munkavállaló személyi alapbére csökkenhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...egy órára eső alapbérrészét havibér esetén úgy kell kiszámítani, hogy a havi alapbér összegét osztani kell általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, illetve az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174 óra időarányos részével. Az.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A korlát szempontjából az átirányítás, kiküldetés, kirendelés idejét egybe kell számítani. A...ág az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ellenérték illeti meg [Mt. 147. § (1) bek.]. Amunkaidő-beosztás szerinti napi munka­időt meghaladóan, illetve amunkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék....7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Bérpótlékok hétvégi munkavégzésért

Kérdés: Három műszakban dolgozunk (kohászatban), heti váltással. Pénteken tudom meg, hogy hétvégén dolgoznom kell-e; ez azt jelenti, hogy szombaton délután 14-22-ig tart a munkaidőm, majd vasárnap vissza kell váltanom a következő hétre, 06-14-ig tartó beosztásba. Pénteken, ha éjszakás vagyok, akkor 22 órától dolgozom, és ki vagyok írva hétvégén túlórára, vagyis szombaton 22-06-ig, vasárnap 14-22-ig. Ez a beosztás néha 40-50 napig is tart; volt rá eset, hogy ennél is többet dolgoztam egyfolytában, pihenés nélkül. Kérdésem, ha szombaton éjszakára megyek 600 Ft-os órabérrel, milyen pótlék jár utána, és mennyit kellene nettóban kapnom? Főnökünk szerint nem jár a hétvégi túlórára éjszakai és délutáni pótlék.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. Amunkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában -legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rendkívüli munkavégzés munkaidőkeretben

Kérdés: Közétkeztetésben dolgozom, havonta háromszor szombat-vasárnap 5 órás munkára berendelnek, hétköznap napi 8 órás munkát végzek, néha 6 napon is egymás után. A beosztástól függően hét közben 1-2 nap, havonta 1 hétvége szabad. Jár-e túlórapótlék vagy pluszszabadnap az ilyen munkavégzések után?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozik-e, amelylehetőséget biztosít a megszakítás nélküli munkarend alkalmazására. Amunkavállaló részére – az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz kapcsolódómunkaidőkeret alkalmazása esetén – hetenként átlagosan két pihenőnap vagy 48óra pihenőidő jár [Mt......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Munkaidőkeret – a távollétek számítása

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló munkaidejének számítása hogyan történik helyesen? A teljes munkaidő mértéke napi 8 óra. 2012. évben 252 munkanap (252 x 8 = 2016 óra) és 9 munkaszüneti nap (9 x 8 = 72 óra) van, ez összesen 261 nap (2088 óra). 2012-ben az általános 5+2-es munkarendben 2016 órát kell ledolgozni, és 9 ünnepnap lesz, amely hétköznapra esik, ezekre a napokra megkapjuk a besorolási bérünket munkavégzés nélkül. Például, 2012. március hóban 21 munkanap és 1 ünnep van, a havidíjas munkavállaló 22 napra kapja meg a havi munkabérét. A megszakítás nélkül dolgozó munkavállaló esetében, ha ő ünnepen nem végez munkát, akkor az ünnepet eleve ledolgozottnak kell tekinteni, és neki is 22 (21+1) nap az osztószáma, vagy a ténylegesen ledolgozott idejét veszem alapul, és a 21 nap lesz az osztószáma? Munkaidőkeret alkalmazásakor megszakítás nélküli munkavégzés esetén a munkaidő számításánál a munkaszüneti nap miatti távollét időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni, azaz a munkaidő elszámolásakor eleve ledolgozottnak kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása esetén a munkaidő számításakor amunkaszüneti nap miatt kiesett időt figyelmen kívül kell hagyni, vagy azt amunkavállalóra irány­adó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni [Mt.118/A. § (5) bek.]. A törvény tehát választási.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Délután dolgozó munkavállaló délutáni műszakpótléka

Kérdés: Délután háromtól este kilencig dolgozom mint takarító. Kérdésem, hogy erre az időszakra jár-e nekem a délutáni műszakpótlék?
Részlet a válaszából: […] ...óra közötti időszakban teljesített munkavégzés minősül délutániműszaknak [Mt. 117. § (1) bek. f) pont]. A több műszakos munkaidő-beosztásbanfoglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár. Adélutáni műszakban történő...atott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek eredményeként egyszemély vagy csoport foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama miattrészesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más,... nem ilyen kérdés,mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
1
2
3
4