Teljesítendő munkaidő meghatározása munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló 2020. október hónapban 21 munkanapon végez munkát, és van egy hétköznapra eső munkaszüneti napja is. Cégünknél a munkaszüneti nap munkanapnak minősül, ezzel növelt a havi kötelező óraszám is (pl. 2020. októberben nem 168, hanem 176 óra). A munkaszüneti nap távolléti díjjal kerül elszámolásra. Helyesen állapítottuk meg a ledolgozandó óraszámot? Ha nem, és a munkaszüneti nap nem minősül munkanapnak, akkor egy órabéres dolgozó, aki munkaszüneti napon pihenőnapra van beosztva, milyen díjazásra jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Munkaszüneti nap – a beosztható munkaidő és az egy órára járó alapbér meghatározásánál

Kérdés: 2018. május hónapban 21 munkanap és két fizetett ünnep volt. Miután a benzinkúton dolgozó munkavállalók folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, az osztószámuk és a "kötelező" óraszámuk 23 nap, 184 óra. Eddig így számoltuk el. Ám az egyik munkavállaló szerint 21 nap alapján kell náluk is a "kötelező" órát megállapítani (168 óra). Ami a fölött van, az a túlóra. Fizetett ünnepi munkavégzésre megkapják a bérüket, plusz még 100% pótlékot. Egy példa: ledolgozott 192 órát, amelyre megkapja a bérét, és a kötelező és a ledolgozott óra különbözetére megkapja a túlórát, 50%-os mértékben. Ezenfelül 100%-os pótlékot az ünnepekre. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...kapjuk meg az egy órára járó alapbért.A beosztható óraszám meghatározásánál viszont abból a szabályból kell kiindulni, miszerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell...�rt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Távolléti díj egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órát, pénteken 6 órát dolgozik. 2013. január 2-án egy nap szabadságot vesz ki, így január 31-ig 168,5 órát dolgozik, alapbére 200 000 Ft. Helyes-e a következő számítás? 200 000 Ft / 174 = 1149,43 x 8,5 = 9770 Ft szabadságra; ugyanez a fizetett ünnepre; 1149,43 x 168,5 = 193 679 Ft a ledolgozott óráira; azaz összesen: 9770 Ft + 9770 Ft + 193 679 Ft = 213 219 Ft. Véleményem szerint a törvényalkotó nem gondolt arra, hogy a 174 órára eső teljes munkaidős óraszám nem egyeztethető össze a konkrét havi óraszámokkal.
Részlet a válaszából: […] ...járó távolléti díjat akként kell meghatározni, hogy az alapbér összegét százhetvennégy órával kell osztani általános teljes napi munkaidő esetén, míg az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a százhetvennégy óra időarányos részével kell az.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Havi kifizetésre kerülő bér számítása távollét esetén

Kérdés: Havidíjas dolgozókat általános munkarendben foglalkoztatunk, nincs bérpótlék, túlórapénz sem. Nem egyértelmű számunkra, hogy ha a munkavállaló például 2 munkanap szabadságon van, vagy a munkaszüneti nap is munkanapra esik, akkor miért nem a havi alapbért kell kifizetni? Végkielégítés fizetése esetén úgy értelmezzük, hogy nem vonatkozik ránk a hat naptári hónapra fizetett teljesítménybér. Mivel ilyen nincs, ezért a távolléti díj csak a kifizetés időpontjában érvényes alapbérrel egyenlő?
Részlet a válaszából: […] ...alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva (Mt. 151. §) – ezt kell alkalmazni például a munkaszüneti nap miatt be nem osztható munkaidőre, vagy a végkielégítésként járó távolléti díj számítása során.Amennyiben a munkavállaló részére a munkaidő-beosztás.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.