7 talált cikk a végrehajtás , besorolás , munkáltató , munkaidő kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Egyházi fenntartású családi bölcsődében munkaszerződést kötünk a dolgozóinkkal. 2022. február 1-jétől szeretnénk alkalmazni napi 4 órás részmunkaidőben egy munkavállalót, aki eddig közalkalmazottként dolgozott, szociális munkás egyetemi végzettséggel rendelkezik, és most végzi a kisgyermeknevelő-gondozó tanfolyamot. Ebben az esetben az egyetemi végzettséget figyelembe kell venni a besoroláskor? Hogyan alakul az ő szociális ágazati összevont pótlékának összege, mivel még nem rendelkezik a felvételekor kisgyermeknevelő végzettséggel? A garantált bérminimummal számolunk?

Kérdés: Nyugdíjas alkalmazható-e részmunkaidőben a közalkalmazotti szférában?

Kérdés: Egy közalkalmazott napi négyórás munkaviszonyban áll munkáltatójánál. Vállalhat-e munkát egy másik munkaadónál? Az utóbbi munka­adónál nem közalkalmazott lenne, hanem munkaviszonyban állna, napi 4 órában (mellékállásban).

Kérdés: 2013. szeptember 1-jétől az Nkt. saját besorolási, illetménymegállapítási szabályokat tartalmaz a pedagógusok tekintetében, ideértve a 8. mellékletében meghatározott pótlékokat is. Kérdésünk ez alapján, hogy jár-e a pedagógusoknak (elsősorban a kollégiumi nevelőtanároknak) az Mt. 140. §-a szerinti vasárnapi pótlék, vagy az Nkt. pótlékra vonatkozó szabályai felülírják a közalkalmazottakra irányadó jogot e tekintetben?

Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkabéréből le kell tiltanunk az első felesége által kérelmezett végrehajtási eljárás szerinti gyermektartásdíj összegét. Most azonban a második felesége is végrehajtási eljárást kezdeményezett, és ezt a gyermektartást is letiltás útján szeretnék érvényesíteni. Az érintett munkavállaló heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik nálunk, így a két gyermektartásdíj összegét teljes egészében nem lehet levonni a munkabéréből. Nem tudjuk viszont, hogy ebben a helyzetben arányosan utaljuk-e a két gyermektartásdíj kapcsán a letiltható összeget, vagy fizessük ki az elsőt és, ha még lehet, akkor valamekkora összeget a második végrehajtásból is teljesítsünk?

Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?