11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szabadság kiadása – az egybefüggő 14 nap
Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.
2. cikk / 11 Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
3. cikk / 11 Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira
Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál félévente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
4. cikk / 11 Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény igénybevétele
Kérdés: Az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban biztosítja. Mit tehet a munkáltató, ha a szakszervezet rendszeresen rendkívüli okokra hivatkozik az alábbi standard mondattal: "A szakszervezetünk működése érdekében előre nem látható halaszthatatlan tevékenységet kell folytatnom." A munkavállaló mindig ugyanolyan típusú beosztásból kéreti ki magát, ezzel a munkáltató munkaszervezésében komoly gondot okoz. Részletes indoklást kérhet-e a munkáltató? Megakadályozhatja-e a munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, ha rendeltetésellenes joggyakorlást vélelmez? Vagy egyébként milyen jogi eszközökkel léphet fel a munkáltató a szakszervezet intézkedése ellen?
5. cikk / 11 GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?
Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
6. cikk / 11 Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?
Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
7. cikk / 11 Egyszerűsített foglalkoztatás – egy vagy több munkaviszony?
Kérdés: Paprikatermesztők vagyunk, idénymunkára szeretnénk felvenni embereket a 2010-es idényre. Az új törvény szerint legfeljebb 90 napra vehető fel növénytermesztési idénymunkára egy munkavállaló. Kérdésünk, megjelölhető-e az a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony "2010 áprilisától október végéig összesen 90 napig tart"? Természetesen csak 90 napra vennénk igénybe a munkavállalót, amikor az éppen aktuális munkák vannak.
8. cikk / 11 Beszámít a munkaidőkeretbe az állásidő
Kérdés: A munkáltató 2010. január és február hónapban munkavállalói részére állásidőt rendelt el, amelyre személyi alapbért fizetett. A munkáltató négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat. Kérdés: A január és február havi állásidőt, amely 20 munkanap/hó volt (vagyis napi 8 órás munkaidő alapulvételével számolva összesen 320 óra) be kell-e számítani a négy hónapos munkaidőkeretbe, vagy ezt az állásidőt (320 órát) később le kell-e dolgozniuk a munkavállalóknak?
9. cikk / 11 Munkahelymegőrzés támogatása – visszatérítés az állásidő alatt
Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?
10. cikk / 11 Idénymunka – szerződés és munkaszervezés
Kérdés: Idényjelleggel működő vendéglátóegység munkaidőkeret alkalmazásával alkalmaz pincéreket, szakácsokat. A munkaszerződés elkészítése, valamint a foglalkoztatás során milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?