Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése

Kérdés:

A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] ...művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja lássa el ezt a feladatot (pl. részmunkaidős munkaviszonyban). Az Mt. nem zárja ki ugyanis általánosságban azt, hogy a munkavállaló egy­idejűleg több munkaviszonyban álljon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben

Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket – legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a 257/2000. Korm. rendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani [Szoctv. 94/L. § (4) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...Eütev.tv. Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontja és a Kjt. 59. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazottaknak csak akkor nem munkaidő a munkaközi szünet (vagyis csak akkor kell a munkaidőbe beszámítva kiadni), ha erről jogszabály vagy kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Közalkalmazottak munkaközi szünete

Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen az jelentené, ha az ágazati végrehajtási rendelet vagy a kollektív szerződés azt mondaná ki, hogy a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni, az tehát fizetett munkaidőnek számít.Feltéve hogy az adott ágazatban hatályos végrehajtási rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkaközi szünet beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az új Mt., illetve Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a munkaközi szünet 20 perces időtartama beletartozhat-e a 8 órás munkaidőbe?
Részlet a válaszából: […] ...így arra az új Mt. szabályait kell alkalmazni, közalkalmazotti jogviszonyban is. Az új Mt. pedig kimondja, hogy a munkaközi szünet nem munkaidő, kivéve a készenléti jellegű munkakört [új Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Ez tehát azt jelenti, hogy az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

24/72 órás munkaidő-beosztás feltételei

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat az intézményünknél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott fűtők munkaidő-beosztására vonatkozóan! A fűtők a kollektív szerződésünk szerint 24 órás szolgálatban és 72 órás pihenőidőben dolgoznak. Kérdésünk: Az Mt. 117/B. § (3) bekezdésére hivatkozva dolgozhatnak-e 24/72 órás munkaidő-beosztásban, ha a munkakörük nem készenléti jellegű, és a kinevezésük szerint a törvényes munkaidejük napi 8 óra?
Részlet a válaszából: […] ...heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegűmunkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg.A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébeaz elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Ebbőlkövetkezik, hogy kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.