Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér és a garantált bérminimum összegét [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.] elérő alapbért kötelesek napi teljes munkaidő esetén meghatározni a munkaszerződésben. Az Mt. ezen túlmenően csak a munkavállaló Mt. 127-132. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Elmaradt munkabér és szabadság iránti igény érvényesítése

Kérdés: Két órára vagyok bejelentve, lépcsőházak takarításával foglalkozom. Ha munkaszüneti napra esik valamelyik lépcsőház (pl. karácsonykor), akkor is dolgozni kell, pluszpénzt ezért nem kapok. A szabadság csak kiírva van, de nem kivehető, és ki sem fizetik. Szeretném megkérdezni, hol tehetnék ez ügyben lépéseket?
Részlet a válaszából: […] ...napi munkavégzést a munkáltató milyen jogcímen rendelte el (Mt. 102. §), és annak sincs, hogy a munkavégzés rendes vagy rendkívüli munkaidőben történik-e. Ugyanakkor, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben dolgozik, további 100%-os pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Szabadság és részmunkaidő

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
Részlet a válaszából: […] ...nem órákban, hanem munkanapokban határozza meg. Ez a szabály minden munkavállalóra vonatkozik, attól függetlenül, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozik-e. Ennélfogva a kiadandó szabadságnapok számát nem befolyásolja, hogy év közben a munkaszerződésben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke kötetlen munkaidőben

Kérdés: Munkavállalóink kötetlen munkaidőben dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy mikor és mennyit töltenek munkával. Egyetlen elvárás feléjük, hogy minden hónapban a munkanapoknak megfelelő 8 órás munkamennyiséget teljesítsék. Többen jelezték, hogy szeptemberben a 22 munkanapra eső rendes óraszámon felül kellett munkát végezniük, mivel sok volt a feladat. Ilyen esetben kell-e a havi munkabéren felül fizetnünk valamit? Hogyan állapítsuk meg, hogy mennyit, hiszen jelenléti ívet nem vezettek?
Részlet a válaszából: […] ...a rendes munkaórákon felül valóbanszükséges és indokolt volt a további munkavégzés; ha ezt meg tudja tenni, akkora munkáltatónak erre a munkaidőre a munkavállaló részére a rendes munkabért kikell fizetni, de további ellenértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidőbeosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – amunkáltató állapítja meg [Mt. 118. § (1) bek.]. Kollektív szerződés legfeljebbéves, illetve legfeljebb ötvenkét heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.