Garantált bérminimum és a közalkalmazotti illetménytábla bértételei

Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?
Részlet a válaszából: […] ...végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettségetigénylő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott garantált bérminimuma ateljes munkaidő esetén július 1-jétől 87 500 forint. A költségvetési törvénybenszereplő közalkalmazotti illetménytábla az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése

Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 120. § (2) bekezdése alapján az osztott napi munkaidőalkalmazásáról és elrendeléséről a munkáltató egyoldalúan nem jogosult dönteni,hiszen osztott napi munkaidőt csak kollektív szerződés, illetve a felekmegállapodása írhat elő. Kérdése szerint alkalmazottaik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Elszámolható-e a túlóra a munkaidőkeret terhére?

Kérdés: Munkavállalóinkat havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha egy adott napra 9 óra munkavégzésre osztjuk be a munkavállalót, de ezután még 3 órát túlóráznia kell, elszámolhatjuk-e a munkaidőkeret terhére a túlórát akkor, ha ezzel a plusz 3 órával együtt sem lépné túl az adott havi munkaidőkeretben ledolgozható maximális óraszámot a munkavállaló munkaideje?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerintmunkaidőkeret alkalmazása esetén a rendkívüli munka egyik esete amunkaidőkereten felüli munkavégzés. Ugyanakkor, ha a már előre elrendeltmunkaidő-beosztástól eltérően egy meghatározott napon hosszabb ideigfoglalkoztatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkaszüneti nap miatti munkaidő-beosztás-változás – értékelhetetlen szombati munkanapok?

Kérdés: Rendkívül problémásnak ítélem meg, hogy a munkaszüneti napok átcsoportosítása révén négy-öt napos munkaszünetek olvadnak egymásba, és évente több munkanap szombatra esik. A munkáltatóknak ez jelentős többletteher, mivel gyakorlatilag értékelhetetlenek a szombatra áthelyezett munkanapok.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 125. §-ának (5) bekezdése alapján amunkaidő-beosztásnak a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását aszociális és munkaügyi miniszter évenként szabályozza. Hosszú évek gyakorlataalapján azokban az esetekben indokolt az általános munkarend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Megbízás vagy munkaviszony?

Kérdés: Gépkocsivezetőként dolgozom megbízási szerződéssel. A főnököm mindennap meghatározza, mi lesz az útvonal, mi a feladatom, mindennap a telephelyén vesszem fel és adom le a gépkocsit, a munkaidőmről is ő dönt. Ha megbetegszem, vagy valamilyen okból kiesek a munkából, nem kérhetek meg ismerőst, hogy ugorjon be helyettem, mert azt a főnököm nem engedi. Valóban megbízásnak minősül-e a jogviszonyom, vagy inkább munkaviszonynak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...a személyesmunkavégzési kötelezettség, alá-fölé rendeltségi viszony, másodlagosnaktekintendő például az utasításadási jog, a munkaidő beosztásának meghatározása,a munkavégzés helye, a munkáltató munkaeszközeinek felhasználása. Jelen esetbena feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Több műszakos munkarend – ölelkező műszakok

Kérdés: Vállalkozásunknál 8 és 20 óra között az azonos munkakörű, teljes munkaidős alkalmazottak egyik része reggel 8-ra, másik része 12 órára jár dolgozni. Így munkaidejük kb. felében együtt dolgoznak. Akik egyik héten délelőtt kezdtek, a másik héten déli 12-re járnak, és fordítva, az adott héten délben kezdők a következő héten 8-kor állnak munkába. A beosztást hetente változtatjuk. Kérdésünk: mindez pusztán annyit jelent, hogy eltérően van meghatározva a munkaidő kezdete és vége a két alkalmazotti csoportra, vagy ez már több műszakos foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...Az első feltétel, hogy a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét. Ez az általános munkaidőbenfoglalkoztatottak esetében azt jelenti, hogy a munkáltató napi 8 óránálhosszabb időtartamban működjön. A kérdésbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Készenléti jellegű munkakör – minősítő jegyek

Kérdés: Vállalkozásunk az üzemzavar és kisebb hibák elhárítása érdekében karbantartókat alkalmaz. Leterheltségük változó, van, hogy egész nap nincs munkavégzési kötelezettségük, pusztán "készenlétben" állnak. A recepción folyamatos portaszolgálat működik, de a portások leterheltsége is nagyon változó, éjjel, illetve hétvégén általában alig kell munkát végezniük. A kérdésünk az, hogy üzemi karbantartóink és portásaink munkavégzése megfelel-e az Mt. "készenléti jellegű munkakör" fogalmának, ebből következően pedig a munkaidejük felemelhető-e heti 60 órára?
Részlet a válaszából: […] ...készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan- hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadábannincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenésseltöltheti, vagyb) ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
5
6