4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam
Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
2. cikk / 4 Bérfizetés elszámolási időszakban
Kérdés: A kft. 6 havi munkaidőkeretben, teljesítménybér-időbér összekapcsolásával foglalkoztatja a dolgozókat. Áttérnének az elszámolási időszakra. Az Mt. 156. §-ának (1) bekezdése az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban és órabérrel díjazott munkavállalók esetében eltérést enged a munkabér elszámolásának vonatkozásában, ezért a felek megállapodása, illetve a kollektív szerződés alapján olyan elszámolási módot is alkalmazhat, hogy a havi bérkifizetést a ténylegesen ledolgozott órák alapján lehessen teljesíteni. Ez a fajta megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között alkalmazható az elszámolási időszakra is?
3. cikk / 4 Osztott napi munkaidő
Kérdés: Az osztott munkaidőt a kollektív szerződésben lehet-e szabályozni, vagy csak a munkavállalóval kötött megállapodással? Melyek az osztott munkaidő szabályai az új Mt. szerint?
4. cikk / 4 Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett
Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?